remark#745
"Gyengeelmeju vagy, na. Nem fogod fel mar oldalak ota, hogy nekem nem kell semmit beirnom."
Ez a beszélgetésünk leglényegesebb pontja. Nem sikerült napokig tartó beszélgetésünk során sem felismernetek, hogy mindkét oldal egy hipotézisről beszél. Érthető ennek a jelentősége? Egyik oldal kb. ugyanannyit tud bizonyítani, mint a másik, és mégis, az egyik oldal a saját hipotézisét ténynek tekinti, azaz bizonyítottnak, így ez az oldal abból indul ki, hogy amit állít, az nem kell bizonyítani, hisz azt már megtették rengetegen, és egyébként is, ami "köztudott" azt nem szokás bizonygatni, hisz pont azért számít köztudottnak, mert mindenki bizonyítottnak tekinti (!).
Bizonyítottnak TEKINTI! Nem tudja bizonyítani, de bizonyítottnak TEKINTI!!!! Érthető végre valahára, hogy miből áll a valóság ami körülvesz minket? Elméletekből! Fikciókból és a hitből. A valóság olyan, amilyennek elképzeljük. Nem sokan állnak neki utánajárni hogy milyen az VALÓJÁBAN, mert az fárasztó és unalmas tevékenység. (Pont ezért ezúton is extra tiszteletem a kivételeknek.)
Pedig, amennyire én tudom, a földi létünk értelme pont az, hogy megismerjük, és megéljük ezt a valóságot, mely körülvesz minket.
És aki ezt az orrunk alá meri dörgölni, azt elhallgattatjuk. Igaz? Jézus is így járt, jól mondom?