kvp#323
A Marson a legutobbi nasa szonda talalt annyi fagyott vizet es a jeg folott olyan minosegu talajt, hogy az akar alakalmas is lenne a novenytermesztesre. Legkor nincs, tehat max. uveghazban lehetne ezt megtenni. Viszont a Marson van par szep nagy kanyon, amik melyebbek mint amilyen szelesek. Ezeket akar be is lehetne fedni, hatalmas uveghazakat hozva letre. A varosokat pedig meg lehet epiteni a kanyonok falaiba, mivel ez meg a sugarzas ellen is vedene a lakokat. Ha nem is akkora lakossagot mint most a Fold, de par szazmillio embert elbirna a Mars is, a mostani technologiai szintunk mellett is. Persze attol meg ugyanugy lakhatatlan lenne a bolygo nagy resze, az emberi varosok kepesek lennenek az onfenttartasra.
A hosszu tavon emberi elet fenntartasara alkalmas urhajokat bolygoknak hivjak, ennel kisebb meretben nem igazan valosithato meg a dolog, tehat az urhajokat arra kell hasznalni, hogy a lakhato bolygok kozott kozlekedjunk veluk. Lakhato bolygonak jelenleg a Mars tunik, legalabbis a polar lander adatai alapjan.
A foldi energiaellatasi problemakra, pl. a hazaiakra tobb megoldas is van. Egyreszt atomeromubol is tudunk mar olyat epiteni, ami kibirja a legtobb termeszeti katasztrofat, masreszt ha szel es napenergia nincs is annyi hazakban, de van egy csomo viz es a geotermalis eneriga is viszonylag konnyen elerheto. Most nem a gozturbinas megoldasokra gondolok, ahhoz nincs eleg meleg termalviz, de egy zartkoros hoszondas, hoerogepes (stirling) generatort hasznalo rendszer barmilyen kis hokoulonbozetbol kepes aramot eloallitani es a rendszerbol semmilyen folyadek vagy egyeb kornyzetkarosito anyag nem kerul ki. Tovabba viszonylag olcso az ilyen rendszerek eloallitasi koltsege is. (olcsobb mint a napelem vagy a szelturbina)