gforce9#108
Idézet Stephen Hawking "Az idő rövid története" című könyvéből:
"1981-ben éledt újra érdeklődésem a világegyetem keletkezése és sorsa iránt, amikor egy jezsuiták szervezte konferencián vettem részt a Vatikánban. A katolikus egyház súlyos hibát követett el Galilei esetében, amikor törvénybe próbált iktatni egy tudományos kérdést, és kijelentette, hogy a Nap kering a Föld körül. Évszázadok múltán most úgy döntött, meghív néhány szakértőt és kikéri véleményüket a kozmológia kérdéseiben. A konferencia végén a résztvevőket audiencián fogadta a pápa. Mint mondotta, rendjén való, ha a világegyetem fejlődésének az ősrobbanást követő szakaszait tanulmányozzuk, de ne feszegessük magának a Nagy Bummnak a kérdését, mert ez volt a Teremtés pillanata, következésképpen Isten műve. Örültem, hogy a pápa nem tudta, miről
tartottam előadást éppen ezen a konferencián - arról a lehetőségről, hogy a téridő véges ugyan, de határtalan, akkor pedig nincs kezdete, tehát a Teremtés pillanata se létezhetett. Nem szívesen osztoztam volna Galilei sorsában, akivel különben is elég sok közösséget érzek, egyebek közt azért, mert pontosan 300 évvel a halála után születtem!"
Ennyit az egyházról, a pápáról, a bibliáról. Folyamatosan ahogy az idő múlik, úgy alakítják a nézeteiket, ahogy a világ megkívánja. A !világ! és nem a biblia.
Alapvető dolgokban mondanak mást és mást, ahogy halad az idő. Igazodik az egyház a jelenlegi világi élethez, a jelenlegi tudományos álláspontokhoz, de azért próbál folyamatosan kerékkötő lenni, mert neki ugye marha kényelmetlen, ha egy korábbi elfogadott dolgot egy újra lecserél.
De lecseréli. Miért? Azért, hogy tovább hülyíthesse az embereket. Mózes meg szerintem - picike pont vagyok, szóval a véleményem úgysem számít - odavitt néhány olyan embert a tengerpartra, akik még sosem láttak apályt, aztán "janizott" nekik, mint az egyiptomi papok a napfogyatkozással. Etette a hülyéket. Ha egyátalán megtörtént az eset.