Az evek soran egyre tobb energiat fektettek abba, hogy minel tobb tudomanyos elemet pakoljanak bele. Meglepo, de az emlegetett technologiak egy resze valodi otletekre alapul. Annyira, hogy a nehany ceg ujabban kitartoan dolgozik a megvalositasukon. A startek-es hajok hajtomurendszere, a Bussard ramjet szepen epul, komponensenkent. A megoldast a 60-as evekben talatak ki, a reszecske kollektor rendszer mar a 70-es evekben rendelkezesre allt. Az elektromagnetic confinement alapu fuzios hajtomuvon jelenleg is dolgozik az amerikai hadsereg (Bussard meg halala lathatott mukodni egy prototipust), a meghajtast biztosito plazma hajtomuvet (vasimr) pedig mostanaban fogjak tesztelni az iss-en, bar egyelore meg csak hagyomanyos energiaforrassal (es mukodes kozben tenyleg kek a szine). Ehhez jon hozza, hogy a kis energiaju ionhajtomuveket meg mar hasznaljak is, jopar urszondan. A mars utazashoz pedig gondolkoznak a sorozatban navigacios pajzsnak hivott elektromagneses sugarzasvedo pajzs hasznalatan. (bar erdekes modon itt orosz fejlesztesrol van szo) Ezek mellett a 60-as evekbeli elso sorozatban lehetett eloszor mobiltelefont, (fabol faragott) pda-t es mri-t latni, amik azota hetkoznapossa valtak. A 80-as evekbeli uj sorozatban pedig megjelentek a szines touchscreen-es kijelzok is, pedig akkoriban meg irasvetito foliabol kellett oket megepiteni. A sorozatokat nezve joparnak retro hatasa van, de csak azert mar azota megvalosultak az ott leirt technikak.
ps: Ami egyelore a fantasztikum terulete:
-mukodo bussard ramjet, fenysebesseg elerese/atlepese (szerencsere epul)
-teleport (nem igazan egy szimpatikus talalmany, de fejlesztik)
-vonosugar (vicces otlet, de vannak ra tudomanyos kiserletek, akar mukodhet is)
-anyag szintetizalas (egylore meg egy nagyon lassu es draga folyamat, anno az ibm kutatoi epitettek eloszor atomok mozgatasara es osszerakasara alkalmas rendszert)
A tobbi elem meg a space opera stilusbol jon, ezeknek nem tudomanyos hanem filozofiai/szorakoztato szerepuk van, ettol lesz fiction.
"a scifik sosem voltak igazán nézett sorozatok. ráadásul nem olcsók."
Korszaktol es technikatol fugg. Anno nagyon sokan neztek egy orion vagy pirx reszt, de amerikaban is nepszeru volt a lost in space vagy rajzolt valtozatban a jetson csalad. Ezek egyike sem volt annyira draga es eleg nagy nezokozonseget vonzott. Aztan fejlodott a vilag, sok minden valtozott, a kesobbi scifik mar kevesebb embert fogtak meg, de egy jol kitalalt vilag es egy jo tortenet azert eleg nepszeruve tud tenni egy musort. Ez a ket utobbi az ami egyre inkabb hianyzik a mostani sorozatokbol.