#166
Conan Doyle korában (és még jóval később se) fel se nagyon merült, hogy szexualitásról szó legyen. Az se, hogy (akkori kifejezésekkel) devianciákról beszéljenek egy regényben, pláne úgy, hogy egy szereplőt ezzel tegyenek "érdekessé". Emellett pl. a Diogenész-klub (ahol Mycroft főleg előfordul) egy valamennyire tipikus példája a kornak, egy csak férfiak által látogatható, zártkörű klub. A mai fantázia megindul egy ilyen hely említésekor, egy akkorinak ez természetes, semmi különös nincs benne.
Teljesen mások voltak a szerepek, a történetek szereplői csak férfiak voltak, mert a nők (a sztereotípia alapján) otthon ültek. A Gyűrűk Ura (ami jó 50 évvel később készült) regényben igazából még csak egyetlen erős női szereplő van, Éowyn - és neki is férfi ruhában kell szerepelnie - a filmben láthatóan küzdöttek azzal, hogy a mai kornak megfelelően megpróbáljanak több női (nőies) szereplőt előtérbe helyezni, mondjuk Arwent. Ami az ötvenes években elfért, mint férfiak közötti intim barátság (Frodó és Samu), az ma már furcsának tűnik a vásznon. Egyszerűen másképp látunk már dolgokat, mint 50-100 évvel ezelőtt, és egy modernizálásnál ezzel meg kell küzdeni - humoros utalásokkal, a történet és a szereplők átírásával.
#166