• gulyasandras
    #32
    Fizikai Szemle 1999/1.

    Az UK minden évben 55 millió fontot (közel 20 milliárd forintot!!) fizet be a CERN-be, amely egy Genfben székelõ európai intézet, ahol a tudósok a Természet alaptörvényeit és azt próbálják megérteni, hogy mik az anyag végsõ alapkövei. Mi a véleménye az adófizetõk pénzének ilyen formában való felhasználásáról? Úgy véli, hogy

    * ilyen célokat nem szabad támogatni, mert közpénzt nem szabad a tudományra fordítani [5%];
    * ezt a pénzt praktikusabb célokra (mint egészségügy vagy közlekedés), jobban el lehetne költeni [56 %];
    * igen fontos, hogy közpénzekbõl támogassák azokat a kutatásokat, amelyek a tudomány fundamentális kérdéseire keresik a választ [22 %];
    * több pénzt kellene költeni az ilyen kutatásokra [8 %];
    * nem tudom / nem érdekel [8%];

    Igen bátorítónak találom, hogy az embereknek egy olyan véletlenül kiválasztott mintájában, akik közül sokan valószínûleg a kérdés, féltevésekor hallottak elõször a CERN létezésérõl, 30 % vélekedik úgy, hogy érdemes közpénzeket áldozni a CERN-re, sõt egyesek még a jelenleginél többet is hajlandók lennének erre a célra fordítani. Továbbra, úgy gondolom, hogy sokan azok közül, akik azt mondták, hogy ezt a pénzt inkább az egészségügyre kellene fordítani, megváltoztatnák véleményüket, ha tudták volna, hogy a fejlett világban minden nyolcadik ember elõbb vagy utóbb olyan gyorsítóknál részesül rákellenes terápiában, amelyet a részecske és magfizikai kutatásokra fejlesztettek ki; ha a PET scan-re van szükségük akkor valószínû, hogy a scanner olyan BGO kristályokat fog tartalmazni, amelyet a CERN-ben az L3 kísérletek a LEP-nél fejlesztettek ki. (Sõt azt is érdemes lenne tudatosítani, hogy minden TV-ben egy 20-22 keV-es elektrongyorsító van. - a szerzõ kiegészítése)

    Általában is az a tapasztalatom, .hogy az embereket érdeklik a részecskefizikai felfedezések és elfogadják azt, h. hogy az emberiségnek mint egésznek folytatni kell a természet legmélyebb titkainak feltárását... Ugyanakkor cáfolni kell azt a téves elképzelést, hogy részecskefizika egyre többe és többe kerül. Éppen az ellenkezõje az igaz. Miközben a CERN óriási fejlesztéseket hajtott végre, az inflációval korrigált CERN költségvetés az elmúlt 20 év alatt 20 %-kal csökkent. Ugyanakkor a GDP a CERN tagállamokban tipikusan 60 %-kal növekedett reál értékben. Vagyis ma relatíve körülbelül fele annyit költenek az európai polgárok a részecskefizikára, mint 20 évvel korábban.

    forrás