Chris05#52
Nincs olyan, hogy 64 bites alaplap. Olyan alaplap van, ami fogadja a 64 bites processzorokat. A processzor a 64 bites. Most mindenki a sebességgel pedálozik, de ne felejtsük el, hogy a 80386-os volt az első 32 bites intel processzor, és az már nem most jött ki. Sokáig 8 bites DOS-al használták az emberek (Azért 8 bitessel, mert annak még a 8088-as XT gépen is kellett futnia (A 80286-os elődje volt)). Volt még hozzá Windows 3.1, ami 16 bites volt (Mivel 80286-on is futott), bár 32 bites címzést és védett módot is ismert (Protected mode, ez az, ami lehetővé teszi a multitaskingot és a memóriaterületek védelmét). A 80386-os 85-ben jelent meg. Mikor készült el az első igazán 32 bites User OS? 2001-ben amit Windows XP-nek hívtak. A Windows 95, 98 és ME is ál 32 bitesnek nevezhető, mivel a 8 bites DOS ott ült alatta. Igaz, hogy volt kernelük de mégiscsak egy GUI volt a DOS-on. Azért írtam, hogy User OS, mivel Windows NT vonalon már tisztán 32 biten ment minden már a 90-es évek elején.
Szóval nem értem, hogy miért akarnánk 32 biten maradni, 25 éves technológia és az utolsó 10 évben vált otthon is kihasználttá. (Egyébként ezért az XP az egyik legstabilabb rendszer jó hardver és driver kombó esetén, mert itt már minden 32 bites, a kernel legalsóbb rétegei is védett módban mennek). Viszont az MS a 64 bites rendszerekkel már nem követte el ezt a hibát és egy valóban működőképes és (sajnos) visszafelé kompatibilis rendszert csinált. Ha mindenki 64 bites OS-t használna (Ami gyakorlatilag MINDEN User programot futtat ami 32 bites) egy idő után a programozók akik a Winamp-ot, TC-t, Nero-t írják is rájönnének, hogy nincs értelme 32 bitre programozni. Szóval a gyepes Userek gátolják a 64 bit terjedését.
Természetesen ez a Linux-ra is vonatkozik azzal a különbséggel, hogy az már natívan 32 bites volt a kezdetektől és a 64 bites verziók is gyakorlatilag azonnal megjelentek, miután az első Athlon64 elkészült. Az Ubuntum is 64 bites és semmi baj nincs azzal sem.