Egyrészt a rádiós technológiánál van egy olyan dolog, amit úgy hívnak, hogy sáv újrafelhasználási faktor. Ez azt jelenti, hogy ugyanazt a sávot milyen gyrakran használhatod fel egy cellás kialakítású hálózatban anélkül hogy zajt keltenél a saját sávodban. Ez a WCDMA rendszereknél 1, azaz ugyanazt a frekit használják minden cellában, és nem időosztással, hanem kódosztással oldják meg, hogy ugyanabban a frekiben ki lehessen találni, hogy ki milyen adatot küldött. Bár ugyanabban a frekiben adnak, de mivel a különböző PRN-nel modulált kódok ortogonálisak, így nem zavarják egymást azonos frekiben sem.
A másik dolog: a mai szélessávú vezetékes távközlésben az xDSL technológia az egyetlen, amley dedikált fizikia réteget tartalmaz, azt is csak a DSLAM és az átadási pont között. Akár kábelnetet, akár a GPON-t nézzük, mind egyetlen kábel fizikai kapacitásához enged hozzáférni időosztásban több ügyfelet. Arról meg ne is beszéljünk, hogy milyen egyszerű learkni "még egy" kábelt. Jól látható módon foggalmad sincs arról, mennyi engedély kell csak ahhoz, hogy egy fél méteres kis járdaszakaszt felbontsanak a szolgáltatók...