shabba#7
21 szingapúri dollár az nagykereskedelmi ár egy 100Mbps-es lakossági előfizetésnél, az 1 Gbps-é $121. Ez nem kisker ár, az még magasabb lesz, meg áfával is terhelt.
Azt se felejtsd el hogy ott az adófizetők állták a beruházás 50%-át, ami az árakra is hatással van. Itthon ilyen nincs, itt teljes árban kell állnia a beruházást a szolgáltatónak, ez pedig 2x magasabb végfelhasználói árat fog eredményezni.
A másik igen fontos pont az hogy szép ez a 100Mbps-es csomag mint belépő szint, de a kisker ára lesz úgy 6-7 ezer forint körül. Ezt személyesen te biztos nem tartod magasnak, de általánosságban ez a hazai piacon túl magas belépő szintű ár lenne, ami miatt nem lenne rá tömeges kereslet. Márpedig a beruházás csak úgy éri meg ha ilyen árszinten kezdődnek a csomagok. Nem véletlen hogy Japánban vagy Dél-Koreában is ezen árszint kezdődnek a belépő szintű csomagok, hogy megérje a beruházás.
Itthon viszont ez az árszint túl magas, itt 4 ezer körül van az átlag előfizetőre vetített bevételi szint szélessávon. Ha 6-7 ezer körül lenne a belépő szint, akkor az előfizetői kör nagy része lemorzsólódnak, mert anyagilag nem engedheti meg magának. Japánban, Dél-Koreában, Szingapúron ez nem gond, mert van kellő vásárlóerő ami elviseli ezt a magasabb belépési árszintet és hajlandó is megfizetni.
A hazai szolgáltatók is szeretnék ha a belépő csomag árszintje 6-7 ezer lenne és az emberek hajlandóak is lennének tömegesen megfizetni, mert az azt jelentené hogy a bevételeik is 1.5x-ére vagy a fölé emelkednének. Több bevételből meg jobban lehetne költeni fejlesztésre és profitként is több maradhatna meg. Főleg úgy ha e mellett még az adófizetők pénzén elszámolhatnák a beruházásaikat 50%-ban.
Viszont idehaza nem igazán realítás, adófizetők pénzén nehezen lenne dotálható egy ilyen jellegű beruházás. És a lakosság vásárlóereje sem olyan erős hogy annyit legyen hajlandó költeni, mint más fejlettebb államokban.
Utolsó megjegyzés még amit #5-ben előttem is említettek, Szingapúr egy alig valamivel Budapestnél nagyobb területű állam 5 milliós lakossággal. Vagyis viszonylag kis területen igen nagy népsűsűrség koncentrálódik. Ez a hálózat kialakítása esetén igen komoly költség megtakarítást jelent, hisz nagy népsűrűség mellett fajlagosan sokkal olcsóbb a kiépítés költségszintje. Ezért van amit #3-ban is leírtak, hogy pl. Digi is a nagyvárosoknak csak a sűrűn lakott lakótelepi részereire koncentrál(cherry picking), mert ott lehet leggyorsabban, fajlagosan a legkevesebb pénzből, a lehető leggyorsabb megtérüléssel hálózatot kiépíteni.