mindenkinek megvan a lehetősége a normális életkörülményekre, csak sok tanulás és kemény munka kell hozzá. tán egy kis szerencse is, ezt sem vitatom. de a szerencse is amellé szegődik, aki tud vele mit kezdeni. abba most nem mennék bele, hogy mennyire életcél egy autó vagy lakás. szerintem ezek eszközök, amik ugyan szükségesek lehetnek az életcélok eléréséhez (bár ezt sem lehet így kategorikusan kijelenteni), de szerintem régen rossz, ha ezeket tekinted célnak.
szerintem senki nem vitatja, hogy komoly demográfiai problémák vannak, de ez a rendszer szabályaiból adódik, nem titkos társaságok műve. szerintem a biciklis ugyanolyan értékes, mint az autós, ez pont ugyanígy van nyugaton is. jártam már arra biciklivel is, gyalog is, autóval is.
szerintem neked legfeljebb valami belső megmondóember hangja mondja meg, hogy el vagy lehetetlenítve, ami természetesen igazzá is válik, hiszen az agyad ennek megfelelően fog cselekedni. nekem még nem mondta senki, hogy "el van lehetetlenítve a saját sorsom". be is b@szna, ha ilyen gondolatokkal lenne teli a fejem, nem is csodálom, hogy végül elméleteket szősz. ezek csak negatív hullámok.
szerintem kezdetnek elég lenne annyi, hogy kib@szod a tévét az ablakon, abból jön a nyomorod nagy része. én csak rokonok / ismerősök látogatásakor lesek bele, de már annyitól hánynom kell. csak ha hozzá vagy szokva fel se tűnik.