Shogun 2 Total War
  • Kotomicuki
    #2852
    Legkönnyebb fokozaton, csakhogy legyen végre első kézből is tapasztalatom, Shimazuval nyomulok megint.
    A fővárosig megint eljutok - Sikoku nincs meghódítva, de videón meg látom, hogy van, akinek csak ezzel együtt adja a DR-t... (bevétel és védelmi mínusz, nem is kicsit) - , több, mint 200k a vagyonom, körönkénti 10-12k bevétellel, van 4, félig már szamurájokból álló seregem és a 4 kereskedelmi ponton 4x10, 3.szintű kereskedelmi hajóm - ezekbe nem is kötöttek bele, hanem inkább a kisebb hadiflottáimat cincálták szét - , amit 3, nem túl acélos flotta védelmez. Szövetkezni senki, kereskedni alig-alig akar velem vki is.
    DR!
    Az addig egymást ütő-verő klánok egységesen, mind ellenem fordulnak, a szövetségi rendszerük is megmarad - amikor a gép lett shógun, akkor is simán megmaradt a szövetségi rendszere (van politikai ráhatása a dolgokra), bezzeg a játékossal már teljesen más a történet... -
    és megindulnak ellenem.
    Az első flottákon seregek is vannak - az aranyszigetes folyamatosan küldi ezeket, mivel nincs más bevetési lehetősége a szárazföldön - , de aztán a nyomás enyhül: a tenger felől túléltem, sőt, az elfogott hajókkal még növekszik is a flottám (pár, 5. szintű nehéz bune "csodákra" képes).
    Az ügynökeik nagy gondot okoznak az elején, de vmiért, egy idő után vissza-vissza rendeli őket, így egyesével, lassan meg lehet tisztítani tőlük a terepet.
    A szárazföldön 1 tartományt ideiglenesen elvesztek, de aztán a főváros is az enyém lesz: 1-1 morcosabb tábornok + szamuráj (esetenkénti + kísérő) serege után alig-alig van más, "értékelhető" haderejük -> ha nem kéne egységeket rendfenntartásra hátrahagyni és futná a "keretből", akkor akár 2-3 tartomány/sereg/kör sebességet is elérhetne a nyomulás mértéke.
    Szintén szembetűnő, hogy csak az elsődleges fronton, ami eredetileg nem én voltam, van komolyabb haderejük, így gyakorlatilag a hátországukban ellenállás nélkül lehet haladni -> ha van egy jó flotta, akkor egy 10-12 szamuráj egységből álló haderővel akár egy tucat "hátsó" tartományt is be lehet húzni (/vazallussá tenni - 7-8 körönként 10k koku-ért nem árul el, ill. ha vannak túszok tőlük, akkor akár duplázódhat is ez az idő; írják, akik már mélyebben beleásták magukat a témába) anélkül, hogy komolyabb ellenállásba ütközne az ember - esetleg pár, jobb ügynökkel fellázítani azokat: ennyivel is kevesebbje van az ellenfélnek.
    Tehát, a legkönnyebb fokozaton, ha túléli az ember az első seregeket-flottákat/ellenséges klán, akkor már szinte győzött is a DR után.
    De, hogy az erősebb fokozatokon miért kell ennyire pofátlanul csalnia, miért nem lehet "csak" nehezebb a játék, azt továbbra sem értem?! Vagy miért nem lehetett pl. a FotS DR-rendszerét behozni, ahol uú háborúznak tovább, egymással is a felek, legfeljebb felveszik melléjük a játékost is és legalább az egyazon beállítottságú(/szövetséges) nem azonnal szúr hátba -> messze egyszerűbb a képlet a játékos szemszögéből, mit az alapjátékban?!

    Ami nagyon kell a DR közeledtével:
    - a határra felhozott ügynöksereg, hogy azonnal akcióba léphessenek
    - sok-sok felhalmozott koku (nagyon rossz, ha elfogy, mikor csak ez kéne a továbblépéshez a térképen...)
    - a kiképzőhelyek kivételével maradéktalanul pénztermelésre és boldogságnövelésre (2. szintű kocsma/templom) átalakított hátország
    - minimum 2-3 nagyobb (2-4 db, 5. szintű heavy-/közepes- és íjjász bune) és uennyi kisebb, üldöző/bevégző flotta
    - a birtokolt kereskedelmi pontokon 10-10, minél magasabb szintű kereskedelmi hajó
    - 4-6 db, már legalább félig szamurájokból álló hadsereg (kezdetben párban, egymást fedezve mozgatva)
    - csapásirányonkénti 1-1 db ashigaru (fél)sereg, mint kisegítő/sebzésfelfogó, rendfenntartásra le-leszakadó egység
    - pozitív, körönkénti gazdasági mérleg, ami megmarad, ha elvész a kereskedelem, akkor is