kvp#11
A legnagyobb frekvencia a digitalis vilagban mar nem ertelmezett, mert egy digitalis adatfolyam barmekkora kepfrissitesi frekvenciat hasznalhat. Regen volt az, hogy a filmek 24 kep/masodperccel, az amerikai tv adasok 60 felkep/masodperccel, az europaiak meg 50 felkep/masodperccel mukodtek. Ez ma mar csak a celluloidos filmekre es az analog tv adasokra igaz. Tehat egy 100 Hz-es tv fogadja az analog adast 50 Hz-en, ebbol csinal 25 kep/masodperces teljes kepeket, amiket 4-szer jelenit meg, csokkentve ezzel a kep villogasat. (mert az 50/25 Hz-et meg esetleg lathatja a nezo, a 100-at mar kevesbe) A jobb tv-k kapcsolni is kepesek a frekvenciak kozott, tehat a bejovo jel fuggvenyeben kepesek 96/100/120 Hz-es modban mukodni.
Digitalis rendszereknel, foleg hd-ben az 50/60/72/75/85/100/120/150 kep/masodperc is tamogatott, a jobb szamitogepes jatekok es a valodi digitalis HD tartalmak ezt ki is hasznaljak. Egy 120 Hz-es kep 3D-s megjelenitesehez viszont mar 240 Hz-es tv kell, de ha a villogascsokkentest szolgalo tobbszoros megjelenitest is hasznalni akarjuk, akkor mar 480 Hz-es tv kell. Egy 800 Hz-es tv elvileg kepes megjeleniteni egy 200 fps-es jatekot 3D-ben, 2-szeres scan-el vagy egy sima 50 Hz-es tv adast 16-szoros scan-el.
Persze a villogascsokkentes csak akkor szukseges ha a kijelzo villog, tehat katodsugarcsoves, projectoros vagy plazma. Aktiv matrixos LCD-k es LED-es rendszerek eseten erre nincs szukseg, ott a rekeszszemuveges 3D-hez eleg a bejovo kepfrissitesi frekvencia ketszerese.
A polarszurus szemuveg nelkuli megoldasnal pedig eleg az alap kepfrissitesi frekvencia, ami nem csak olcsobb de a szemuveg es a villogas hianya miatt meg jobb kepet is ad, valamivel kisebb betekintesi szog mellett. (viszont ha elmozdulunk oldalra akkor nem szellemkepes lesz, hanem csak sima 2D-nek latszik)