• Irasidus #84

    Az Androméda galaxisban egyetlen csillagot sem látsz, mert ilyen távolságból egyetlen csillag sem látható(!), a Galaxist magát mégis látod, és ez "csak" pár 100 milliárd csillag, nem végtelen! Végtelen sok csillagról meg el sem tudom képzelni, hogy látható lenne. Most jönne az, hogy ennél távolabbi objektumot akkor miért nem látunk? Ezt igyekeztem elmondani: mert 1. Nem statikus "Olbersi" világegyetemben élünk, a fény vöröseltolódáson megy át - de meg van nem vész el (nnytinek). 2. Illetve nem végtelen sok van belőle, hanem "végtelenül" kevés ahhoz, hogy lássuk...

    (és így folytatódik a mondat) ... a matematikai modell egyrészt nem definiált (absztrakt, szimbolikus)matematikai objektumokból (például számokból, vektorokból) áll, másrészt az objektumok közötti relációkból. A matematikai modell a matematika szimbólumrendszerén keresztül teremt kapcsolatot a vizsgált rendszer be- és kimenő jellemzői között.
    ...

    A homológ és analóg modellalkotás legtöbbször nem közvetlenül, hanem a matematikai modellen keresztül történik. Ezek az úgynevezett másodlagos leképezések. Jellemzőjük, hogy a jelenség lényegét tükröző absztrahált modellhez először a matematikai modellt alkotjuk meg.
    Ezután — felhasználva a hasonlóságelmélet azon törvényszerűségét, hogy a hasonló jelenségeket leíró matematikai összefüggések formálisan azonosak vagy azonos alakra transzformálhatók — létrehozzuk a matematikai modellnek megfelelő, az eredeti jelenséggel homológ vagy analóg modellt. (és figyelj itt jön a lényeg) Az ily módon másodlagos jellegű, a leíró matematikai formulát leképező analóg modell már semmilyen szemléletes kapcsolatban nem áll az eredeti jelenséggel, csak a be- és kimenő jellemzők közti kapcsolatot adja vissza.

    Természetesen számítási szempontból minden modell matematikai, de a modellnek a valós fizikai tapasztalatokkal való összevetését a modell tesztelésének (validálásának esetleg verifikálásának) nevezzük. Vagyis ez az ami a pusztán "matematikai modellt" megkülönbözteti a Fizikai valóságot leíró modellektől...

    Hipotézis: tudományos feltételezés amely tartalmazza a bizonyítás, vagy cáfolás kritériumait. A nagyon pontosan, tehát gyakran a matematika nyelvén megfogalmazott hipotéziseket tudományos modellnek nevezzük, több egymással összekapcsolható tesztelt modell egzakt tudományos elméletet (teóriát) alkot.

    1. A matematikába létezik a bizonyítás, a fizikában bizonyíték.
    2. Mindig a kijelentőnek kell bizonyítani. (Honnan tudjam mit állítasz? A mérést ha cáfolni tudod akkor gondolom ismered is őket, nem tudom, hogy mit mondhatnék még róluk ezek után. Szóval te jössz.)
    3. Az illető objektum ismert abszolút (hogy 10 parsec = 32,6 fényév távolságból milyen fényes lenne), és mért látszó fényességének összevetésével, felhasználva azt, hogy a fényesség a távolság négyzetével fordított arányban csökken, kiszámítható annak távolsága, ami jó közelítéssel megegyezik az őt tartalmazó galaxis távolságával. A standard gyertya módszerek (pl. cefeida periódus-fényesség reláció, gömbhalmazok, planetáris ködök fényessége) pontos távolságértéket adnak, de "csak" néhány százmillió fényév távolságon belül alkalmazhatóak. Kivételt képeznek a szupernóvák, amelyek segítségével több milliárd fényévre lévő galaxisok távolsága is megbecsülhető.
    3. Mint fentebb kifejtettem ez nem matematikai modell.
    4. Elnézés az nnyit volt, aki szerint a fény "elvész".
    5. Az írtad feltételezi, gondoltam tudod mely csillagászok feltételezik, ha már azt írtad feltételezik...