
A 'láthatósági / álcázási rendszer' magyarázataLegfrissebb MM táblázat Képfeltöltés ittReplay feltöltés ittOnline Tech-Tree Virtuális pénisz mérő (EFF/WN7)Serious Threat StreamMr Scheff Stream[FAQ - GYIK avagy Gyakran Ismételt Kérdések]Individuális missziók listája TeamSpeak: pointer4.no-ip.org, jelszó nincs
-
davidbog #383196 A játék a valósághoz képest elég kezdetleges átütési rendszerrel számol. A valósághoz képest a játékban sokkal könnyebb átütni a páncélzatot. Mert a játék egyetlen átütési értékkel számol a különböző döntöttségű páncélzatokra matematikai szögfüggvény alapján lövedéknormalizációval. Példa képpen egy 100 mm vastag 60°-os páncélzatnak (függőlegestől számított) a játékban AP lövedékkel átüthető 180 mm-es átütéssel (ha az RNG 0). A valóságban ehhez 240-260 mm-es függőleges átütés kellett 90+ mm-es kalibertől függően.
A játékban lévő lövedékeket 4 fő típusba sorolták be. AP, APCR, HEAT és HE.
Az AP-k a teljes kaliberű páncéltörő lövedékek (AP, APC, APBC, APCBC) a valóságban kb a '60-as évek közepéig voltak népszerűek a harckocsilövegeknél. Ha a lövedék nem a hegyével találja el a páncélzatot akkor lepattan. Mert ez esetben a kúp vagy hiperbolisztikus kialakítás miatt a palásttal találja el a lemezt, nem pedig a hegyével/orrával. Ez a szög a lövedék típusától és kialakításától függően 10-15° (a lemez és a lövedék hossztengelye közt bezárt szög) körül volt. 60°-os (függőlegestől számított) páncélzat ellen már jelentősen veszít a hatákonyságából többek közt ezért is a '60-as évektől már elavultnak számított és új tervezésű lövegekhez nem terveztek már.
APCR, ezek az űrméret alatti lövedékek. A leváló köpenyes az APDS, a nem leváló köpenyes az APCR.
Az APCR lövedékek döntött páncélzat ellen pocsékul szerepeltek. A fentebb említett 100 mm vastag 60°-os lemez ellen 350-500 mm-es függőleges átütéssel kellett rendelkezniük hogy át is üssék ezt a lemezt, természertesen kalibertől és kialakítástől erősen függött. Ez többek között azért volt, mert a hossz - átmérő arányuk olyan mint az AP lövedékeké, de a tömegük is kisebb. Tehát becsapódáskor a lövedék súlypontjára ható forgatónyomaték könnyebben fordítja felfelé a lövedéket.
A brit 105 mm L28 jelű APDS-től kezdve az APDS lövedékek már nem voltak ennyire rosszak az erősen döntött páncélzat ellen. Nagyjából egálban voltak a teljes kaliberűekkel. Ez többek közt a nagyobb tömeg és a jobb L/D aránynak, a jobb orr kialakításnak, jobb súlypont elhelyezkedésnek is köszönhető. A 10-15° (lemez - lövedék hossztengyelye közt bezért szög) esetén ezek a lövedékek is lepattantak. Csak jóval később a '60-as évek végén jelentek meg a long rod penetrátoros (L/D arány nagyobb mint 12:1) APFSDS nyíllövedékek, amelyek csak 3-5° esetén pattantak le. A tű szerű megjegyzésed nem az APCR-re hanem ezekre a long rod penetrátoros APFSDS lövdeékekre igaz.
És ott van még a HEAT. A HEAT nem a lövedék kinetikai energiájával üti át a páncélzatot, hanem kémiai útón, nagy nyomású folyékony fémme. Ezért ennek a lövedéktípusnak az osztótényezője 0°-ról 60°-ra mindig 2. Azaz ha van egy 400 mm függőlege átütésű HEAT lövedékünk az 60° ellen 200 mm-t tud majd. A HEAT lövedékekkel a gyújtásnál léphetett fel probléma. A korai HEAT lövedékek piezo-elektromos gyújtásúak voltak. Azaz egy kristályban a becsapódáskor keletkező erőhatás miatt elektromosság indukálódik ami aktiválja a gyújtást. Ezzel az a probléma ha hegyes szögben találja el a páncélzatot akkor nem éri elég erő a kristályt és nem keletkezik áram, nem indul be a gyújtás. A '40-es, '50-es és a korai '60-as évek HEAT lövedékei nemzettől, kalibertől, becsapódási sebességtől és kialakítástól függően 25-28°-os szög esetén már nem biztos, hogy elműködtek. Emellé a geometriai kialakításuk hasonló az AP lövedékekéhez, tehát ha az orr nem a hegyével hanem a palástjával találja el akkor lepattan, ami ennél is 10-15° körül van.
A HE sokszor pillanat gyújtóval volt ellátva vagy kicsi késleltetéssel. De hegyes szögeknél ugyanúgy le tud pattanni mint a fennt említettek. Volt példa arra, hogy HE lövedékeket használtak olyan módon, hogy nagyon lapos szögben lötték ki, az oldalával nekicsapódott a földnek amiről visszapattant fel a levegőbe és a késleltetett gyújtás miatt a levegőben robbant fel. A szemből fedezékben lévő katonák ekkor fentről kapták a robbanást és a vele járó repeszt.
Természetesen minden lövedék egy kicsit máshogy viselkedik. Típusonként lehetne elemezni, hogy melyik milyen paraméterek alapján hogyan viselkedik. De összességében elmondható az, hogy a játékban lévő lövedékek a fentebb említett 10-15°-os szög esetén a valóságban is nagy eséllyel lepattantak a páncélzatról. Nagyon jó példa volt itt a fórumon a kővel való kacsázás a vízen. A víz se kemény mégis lepattan róla a kő.
Véleményem szerint az overmatch eltörlésével reálisabb lesz a játék és személy szerint én ennek a változásnak nagyon örülök. Kár hogy alapjaiban elavult az átütés számítás amit a WoT-ban használnak.
Utoljára szerkesztette: davidbog, 2016.11.24. 23:45:30