A 'láthatósági / álcázási rendszer' magyarázataLegfrissebb MM táblázat Képfeltöltés ittReplay feltöltés ittOnline Tech-Tree Virtuális pénisz mérő (EFF/WN7)Serious Threat StreamMr Scheff Stream[FAQ - GYIK avagy Gyakran Ismételt Kérdések]Individuális missziók listája TeamSpeak: pointer4.no-ip.org, jelszó nincs
-
davidbog #22795 OFF:
Egy Armisael nevű fórumozó kérdezte pár napja, hogy az oroszok milyen keménységű páncélzaton teszteltek. Sajnos ezt nem sikerült kiderítenem.
De a harckocsik homlokpáncélzata többnyire 250-300 HB keménységű volt. A páncélzat minőségét és ellenállóságát nem javallott csak a keménységgel meghatározni. Csak akkor lehet kijelenteni hogy a 290 HB keménységű ellenállóbb mint a 260 HB, ha az összes többi jellemzője megegyezik a két acélnak, illetve nics nagy eltérés közte. Nagyon fontos még a szakitószilárdsága, illetve talán fontosabb a folyáshatára. Fontos lehet még a fajlagos nyúlása is (ez is a folyáshatárig nézve), az ütőmunka stb. Az említett 250-300 HB keménység valójában nem sok, már a 30-as években se számított soknak. Nem tudom biztosan, de talán a harckocsi páncélzatnál a lemez teljes keresztmetszetben azonos keménységű lehetett (a csatahajóké biztosan változó volt).
A németeknél az E-22 acélról van információm egy másik fórumról: a páncéllemez 4-6 mm közötti vastagságnál 555 HB keménységre cementálva, 16-30 mm vastag lemezeknél 309-353 HB, 35-50 mm-es lemezeknél 278-324 HB és 55-80 mm vastag lemezeknél 235-276 HB. Minél vastagabb volt a lemez annál alacsonyabb volt a Brinell-keménység érték, de ez se feltétlenül jellemző.
Ehhez hozzá kell tenni, hogy 450 HB feletti értékek tulajdonképpen lényegtelenek. Mivel a mérést acélgolyóval végzik és kemény anyag esetén deformálódik az acélgolyó és torz lesz a lenyomata. (A különböző keménységeket lenyomat alapján számítják.) Például a csatahajók páncélzatánál hiába látsz 700 HB körüli értékeket, nem érdemes ez alapján hasonlítgatni, a mérésnél valószínűleg máshogy deformálódott az acélgolyó. Eagle írta, hogy minél keményebb az anyag anál ridegebb is. Ez nem feltétlenül igaz, de a rideg acél általában nem jó. Páncélzatnak pedig főleg nem, mert az dinamikus igénybevételnek van kitéve. A rideg acélok ezt nagyon nem bírják és repednek. Lásd a Királytigris páncélzata, az ISU-152-es gránátja nem ütötte át de elég nagy hosszon megrepesztette a páncélzatot. Az ötvözők hiánya miatt valószínűleg a Királytigris és a Jagdtiger sorozatoknak volt a legrosszabb minőségű a páncélzata a német gépek közül. Az E-sorozatnak pedig minden bizonnyal még rosszabb lett volna.
Szakkönyvekben biztosan vannak olyan táblázatok, összefoglalók amelyek foglalkoznak a különböző nemzetek páncélminőségével. Ezeket az eredményeket minden bizonnyal fel is felhasználják a páncélátütés kalkulációknál. Tehát csak egy két érték alapján felesleges spekulálni.