kvp#16
A cikkben leirt rendszer elektrosztatikus vonzast hasznal az atomok befogasahoz. A kis meret azert fontos, mert a kezdosebesseg miatt az atomok nem kozvetlenul beleesnek a feltoltott feluletbe, hanem tulszaladnak rajta, ami miatt spiralis, befele tarto, gyorsulo palyara kerulnek. Ez olyan mint amikor foldkoruli palyara all egy urhajo. Egy bizonyos tavolsagon belul es homersekletnel az atom ionizalodik, ezaltal szetszakad. Ez akkor is megtortenne, ha csak egy siman statikusan feltoltott femlapba csapodna, csak igy utkozes helyett az atommag a taszito elektrosztatikus ero hatasara elrepul, mig az elektronja becsapodik a feluletbe. Ezt a nagy mozgasi energia miatt at is szakitja, majd a cso beljesejeben kot ki.
Erdekes, de igazabol csak az elektrosztatikus es a gravitacos erok egyfajta hasonlosagat mutatja ki, tehat segithet egy nagy egyseges elmelet megtalalasaban.
Energiatermelesre nem jo, mert tobb energia kell a cso feltoltesehez, mint amennyit ho formajaban nyerunk. Arrol nem beszelve, hogy az elektronok szepen lassan szetszedik a nanocsovet, tehat hosszu tavu uzem eseten a nanocso par masodperc alatt elegne.