• bleifrei
    #40
    Nagyon egyszerűen fogom szemléltetni azt, mennyire változó lehet az, amit az ember magáról tart. Nem is megyünk messzire, csak utca végire. Ott beülünk a kocsmába és iszunk pár pohárkával. Miután megtörtént a tudatmódosulás, máris fasza gyerekként lépünk ki az áldott jólevegőre. Megváltozik az érzékelésünk és a képességeink is. Ha ez lenne az alapállapotunk valószínűleg más lenne a "világ". Apropó, mi a világ? Ugye milyen nagyon is függ attól milyen nézőpontból tekintesz reá!?

    Na jó, picinykét komolyabban. Azt érzékeled, hogy milyen szédítő táncot jár az a végtelen számú elektron és pozitron, ami egy régebbi modell szerint a világot alkotja? Ha nem érzékeled őket, akkor bizonyára nem is léteznek. Ugyibár... Csak érdekesség képpen, ugyanez a mozgás és dinamika jellemzi a naprendszereket vagy akár a galaxisokat, univerzumokat... A logika és a tapasztalat szerint a világ fraktális szerkezetű. Csak, mint ötlet. ;)

    Szóval vegyük a digitális technikát. Az egyes csatornákon órajelnek megfelelően áramlik az infó. Persze mi nem vagyunk számítógépek, de nini a technikát is ember teremtette. Vajon honnan vettük modelljeinket? A szív, az egész szervezeted működése vezérelve vagyon. Az agytevékenységet is szeretik frekvenciákkal bélyegezni. Alfa, béta,... (Nemtom, te materialista e vagy, de ők szeretik a gondolatokat is az anyag folyamatianak eredményeképp értelmezni.) Szóval akkor vegyünk téged, aki mindez vagy. Az anyagátalakító anyag. Ezek szerint az, amiről úgy gondolod, hogy te vagy, vagyis az elméd is egy ilyen órajel alapján működik. Amíg ebből a pilótafülkéből próbálod meg vizsgálni a világot, addig törvényszerűen egy bizonyos módon fogod azt érzékelni és megismerni.
    Szóval te is hol lenni, meg hol meg nem lenni... Akárhogy is számolom ez már kettő állapot. ;) Érdekes (nekem), hogy az ALAP érzékeink (az a szép 5 darab) úgy működnek, hogy úgy ítéljük meg, ebből a kettőből csak az egyik vagyunk mi, csak az egyikben "létezünk"...

    ... az elme nagyon erősen és meggyőzően képes a tudatot befolyásolni. Olyasmi ez, mint egy lencse, amin fényt engedsz át. Vagy fordítva egy lencse, amin keresztül a beáramló fényt érzékeled. Tudod, vannak más, tisztább lencsék is. Ha van is rá érzéked, hogy információt ne csak az öt favorizált csatornán kersztül fogadj, a szocializálási folyamat eredményeként elnyomod azt. És természetszerűleg a fő csapásirányban kezdesz el kutakodni.
    A kimaradt rész pótlását rád bízom. Ehhez szükséges a személyes tapasztalás (melós dolog), utána már lenne egy következő nyelv is, amin információt cserélhetünk.

    Ennyi lett volna a véleményem arról, mi a kamu és mi nem.