Informatika és tudomány

  • Magiszter
    #24
    Gondolom akkor nem számít magyar mondatnak az sem hogy: "emberi tulajdonságokkal ruház fel." Mivel a felruház is egy szó, mint ahogyan a megruház is. Hiszen a ruház önmagában nem értelmes szó, meg magyartalan így totálisan ki lehet zárni hogy igekötős szóként használjuk. (hoppá: a "kizár" is egy szó, én kérek elnézést.)

    " megruház 1782: Meg ruház (Fol. Hung. 1581. 4. füzet, 46a); 1862: ruhiz (T. 30); 1957: fn. ruhi (SzegSz. II, 381); 1961: fn. ruha (ÉrtSz. V, 1103); 1963: ruház (Kiss 82); 1965: ruha, ruhi (Kabdebó 38).

    J: 1782: ’ver, csap’; 1862: ’verekszik, megver’; 1957: (alv) ’verekedés’; 1961: (argó) ’verés, ütleg(elés)’; 1963: ’megver’; 1965: ’verés’.

    Cigány eredetû szó: cig. rówli, ruli, rui ’bot, husáng’ (TESz. III, 462–3). A ruha ’verés’, ruház ’ver’ népetimológiaszerû elferdítése a cigány szónak (MNy. 27: 283); a szláv eredetû ruha ’vászonruha’ szóhóz semmi köze (vö. Kniezsa i. m. I/1, 471).

    Köznyelvi szó, ma igekötõs alakban használjuk."

    Forrás