• djhambi
    #219
    "Gondolod, hogy egy számítógép is hisz valamit? Vagy csak, mint egy automata végrehajtja a programot, belül meg nincs semmi aki/ami hinne valamit, helyesebben ami átélhetné a hitet?"

    Ez mindeképen érdekes dolog. Próbáld átérezni a fokozatokat!

    Gonolom egyetértünk abban, hogy a növnyeknek nincsen tudatuk. Se a gombáknak. Az egysejtűeknél sem beszélhetük ilyesmikről, de ott kialakult már egyfajta ézékelés (papucsállatka), és az érzékelésnek nem lenne értelme, ha nem tudná valami egyszerű módon feldolgozni az indormációt. De bizonyára ezt nem neveznédtudtnak. A gyűrűsférgeknek már fejlettebb idegrendszerük van, dúc idegrendszer, egész összetett mozgásokra és érzékelésre képes. Az emlősök igen fejlett aggyal rendelkeznek. Képesek néha eszközhasználatra, vannak reflexeik, képesek felmutatni tanulékonyságot, mint az egerek, vagy a kutyák, kommuniálnak, sőt, álmodnak is. De talán ezt még nem neveznéd tudatnak. A törzsfejlődés során kialakult a Neandervölgyi ember is. Ők már használtak fegyvereket, és eltemették a halottjaikat. Ez egyfajta tudatosságot feltételez. Valószínűleg nevettek is, de ne tudtak írni, vagy nem beszélve kommunikáltak (nem vált le a gége), hanem ebben inkább a majmokra hasonlítottak. Vajon a beszéd fontos a tudat kialakulásában? Vajon a homo sapiens őseit meddig lehet beszámolni, hogy tudata van? Az ősembernek volt? A 40 ezer évvel ezelőtti embernek? Ez a gondolatmenet szemlélteti, hogy a tudat egy folyamatosan kifejlődő valami, nem egyik pillanatban megszültik, és akkor van és kész. Akkor ez nem csak tisztán az emberi fajjal van összeköttetésben, viszot, ha ez nem függ az emberi agytól, akkor biztosan reprodukálható. Az, hogy érzéseid vannak, nem más, mint kémiai folyamatok az agyadban, és idegpályák rendeződése. Ha amnéziás lennél, akkor elfelejtenéd a szerelmet. Akkor nem izzadnál le a kedvesed láttán. Ezek a folyamatok, az érzések, a tudat, az egyéni önállló gondolkodás,a ciovilizáció mind visszavezethető biológiai és kémiai egységekre, enzimekre, szöveekre, vagyis bonyolult, hosszú képletláncolatokra.

    Idegsejteket mi is össze tudunk kapcsolni, mi is tudjuk szimulálni, létre tudunk hozni a bonyolult képletekkel a saját tudatunkat. Persze ehhez a mai fejlettségi szint alacsony, de nincs felső korlát. Már ma is léteznek tanulásra képes algoritmusok. A kulcs a bonyolultságban rejtőzik. Ma meg tudnánk írni egy papucsállatka reakcióit sámítógépen, egy papucsállatka progamot, ami bemeneten azt kapja, amit a lény érzékel, és kifelé pedig azt adja ki kimeneten, ahogy mozogna, amit ürítene. Talán 10 év múlva gyűrűsférget modelleünk, 100 év múlva talán embert tudatostul, tanulékonyságostul, lelkestül.

    Filozófiai kitéréssel: nem az a becsapás, hogy az állatoknak vagy számítógépük tudata van, hanem az, hogy az embernek sincs! Az ember lénye 99.9%-ban tanult dolgokból áll, és a maradék 0.1% a megtanult dolgok feldolgozása, összekapcsolása, gyakorlatilag operátor által képzett új dolog, ez az alkotás. Mi sem jobb példa erre az, hogy azok az amatőr művészek, akik nem foglalkoztak még huszaik századi versekkel, rendre újra és újra feltalálják az impresszionalizmust, a szimbolizmust és a romantikát. (Amatőr Művészek Holapja) Tehát az, hogy nem tanultak meg bizonyos dolgokat, gátolja meg őket abban, hogy naprakész műveket alkossanak. Tehát a kreaivitás a megtanult elemek összekapcsolása.

    Pl. ha azt mondom, hogy ezüst sarló, és a Holdra gondolok, akkor ez természetes, hiszen a Hold világos árnyalatú, néha sarló formájú, csillog, láttam Holdat, láttam ezüstöt, láttam sarlót, és összekapcsolom. De nem tudok kitalálni egy pamkihút, nem tudommegölteni tartalommal, mert sohasem láttam pamkihút, mert tudtommal nem létezik. Mivel nem láttál még sohasem fotont, ezért golyócskának képzeled el, és mivel nem láttál még fényt, csak szinusz hullámot, ezért a fényt szinusznak képzeled el. Pedig a kettő dolog ugyanaz. Elvi korlátja van, hogy olyan dolgot kreatívkodj ki, amit nem tanultál. Vagyis a kreativitás csak neuronok hálózata, ami eltérő embereknél eltérő, ezért a gondolkodás, kreativitás is eltérő. Ez részben adott, részben pedig bővíthető, fejleszthető. Pl. ha József Attila nem az élettől tanulja meg azt a mérhetetlen fájdalmat, ami verseiben tükröződk, akkor József Attila nem maradandó költő lenne, hanem pl. ha arisztokrata családba születik, csak közpszerű költő. Mert hiányozna belőle az, ami őt József Attilává tette, és azt az utcán és szegényégben tanulta meg.

    "Jelenleg a tudomány még mindig valahol a XVII. szd-i óraművesek szintjén van"

    Atomóra...

    "Az a gond, hogy ebben a dologban sem mondták még ki a végső szót, de te még is elítéled, minősíted azt, aki a másik oldalt képviseli."

    A kozmológia egzakt tudomány. A Nagy Bumm helytálló hipotézisnak tűnik (LHC), az evolúció egy működő, létező folyamat, és genetikai modellek, számtalan lelet tanúsítja. Mindenneű vallást vagy teremtéstörténetet ráhúzni ugyanolyan badarság, mint a Bohador fok és a Pokolba zúduló tenger meg az örvényből kilépő tűzokádó sárkány. Egyszr valaki hallott valamit, elmondta egy másiknak, az kitalált valamit, és így lett az intelligens tervezés.

    "A tudomány jelenleg gyakorlatilag tagadja a célirányos erőket, ezzel tagadja az emberi tudatot magát is!"

    A tudomány a célirányos erők helyett azt mondja, hogy ez a világ tulajdonsága. Nem célirányos, de változó, szerveződő valami. Nincsen egy felső hatalom, aki maga pakolgatja a részecskéket...