• djhambi
    #202
    "De ebből is látszik, hogy mekkora a kupleráj a tudományos intézményrendszeren belül, mindenki beszél össze-vissza, más meg kapásból leugatja."

    Természetes, hogy az aktuáltudományban némileg rendetlenség van, hiszen kevés ember érti. De az idő múlásával kitisztul, a fél évszázados tudomány pedig stabil.

    Németit is először kitagadta a magyar matematikai társadalom, később pedig a legnagyob matematikusokkal publikált közösen. De ez most van, a múlt tudománya pedig már kitisztult.

    "Ott van pl a Ptolemaiosz féle rendszer a világegyetemre. Nem azért volt jobb mert igazabb volt, mint egy sima heliocentrikus világképp. Épp ellenkezőleg totálisan melléfogott. Azonban volt annyira bonyolult, hogy sok mindent meg tudott magyarázni."

    Az analógia hibás, hiszen az ókoi görögök nem a mai tudománytörténetet birtokolták. Ma a tudomány a kísérletekkel van összhangban. Az van benne, amit tapastzaluk. Ami számunkra a valóság. A görögök pedig filozófiai úton gondolkodtak - vajon miért látszódik a hajó árbóca? Vajon meddig lehet osztani egy homokszemcsét? Vajon miért tökéletes szám a 6? A pitagoreusok pl. a számok harmóniáját keresték. Vajon megfigyelt egyetlen csillagász szférákat? Vajon sugároztak alfa részecskékkel atomokat? A görögök pont ott hibáztak, hogy filozófiai módon kutatták a világot. Pl. a Zénón aporták. A mozás értelmetlen, mert Akhilleusz sohasem éri utol a teknőst, pedig a valóságban azt tapasztaljuk, hogy igen. A másik pedig, hogy van két ugyanolyan nyílvessző, az egyik mozog, a másik áll, és nem jöttek rá, amit Newton első törvényébe megfogalmaz, hogy az egyenes vonalú egyenletesen mozgó és álló nyílvessző dinamikailag ekvivalens. Ők azt hittéik, hogy az erő a sebességgel arányos, és ez felszabadíthatatlan ellentéteket mutatott náluk. Ahelyett, hogy kavicsot dobáltak volna, és lejtőn gurítottak volna golyókat. Persze, hogy hibás volt a világkpük is, mégis, a hajóárbócra visszatérve, valami mérés mégiscsak volt, tapasztalat, hiszen hajósok voltak, és ezért kisebb hülyeséget mondtak, mint a totálisan bölcsész egyház.

    "pl. a csodák, amelyek ugye azt hívatottak bebizonyítani, hogy a racionalitással szemben is vannak erők a világban."

    Ha a csodák megismételhető, reprodukálható jelenségek lennének, akkor helyet foglalnának a tudományban. De ezek pont ellenőrizhetetlen állítások. Még ha lennének is, csak lokálisan, és pillanatnyilag. Pedig azt tapasztaljuk, hogy mindenhol és mindenkor ugyanazok a törvények igazak.

    "Nos az a helyzet, hogy csodák, olyan dolgok, amikre a tudomány rendszerének halvány lila hozzálövése sincs nap mint nap történnek."

    Ez érdekelne. Tudnál mondani párat?

    Remélem nem Uri Gellerre célzol.