-
djhambi #270 "Légy igazi tudós, ismerd meg a valóságot, ne csak azt, amit mások eléd tárnak."
Ha ma bárkli is képes lenne helyes, korrekt tankönyvet írni a politiáról, akkor az emberek 100%-a egy pártra szavazna. Ez emberi képtelenség. Mivel feltételezésekbe nem bocsátkozok, marad az ideális eset. Egyébként a valóságtól való eltérés az maga a politikus hazugságai.
"A gyakorlatban semmi lehetőség a felelősségre vonásra, ezért a kényszer csak elviekben van jelen."
Ha a népnek nem tetszik, amit a párt művel, alkotmányos keretek között a ciklus végeztével megvonják a bizalmat. A hatalmon maradás ergo a nagyobb fizetés a kényszer a nép felé.
"még mindig elhisszük ezt a maszlagot amit írsz, hogy a politikus majd a mi érdekeinket képviseli..."
A nép hibája, hogy elhiszi, ha igényesek lennénk a politikával szemben, akkor nem tehetnék ezt meg. A magyaroknak fel kell nőniük a politikához, hogy a politikusok felnőhessenek Magarországhoz.
"Akkor az őrült politikusok miért tehetnek meg szinte akármit, hogy aztán 4 év után az legyen a legnagyobb büntetés amit kaphatnak, hogy elveszítik a politikusi pozíciójukat..."
Mert ez van az Alkotmányban. Egyébként érthető, mert ha a népnek bármikori vétójoga lenne, még kevésbé működne az ország. Mindig, ha egy párt előnyhöz jutna egy másikkal szemben, leváltanák, és az addigi munkájukat azonnal elcsesznék. Ha a ciklus vége előtt a nép pártot választhatna, akkor nem is lenne gyakorlatilag értelme a ciklunak. Akkor párhavonta kormányváltás lenne, de az ország sehova asem jutna, a következő pártnak csak annyi ideje lenne, hogy lerombolja az előző által létrehozott törekvéseket. (Pl. Orbán megfújta a ciklusában a 4-es metró építését, pedig előtte a papírmunkát is befejezték, és fél évtizeddel lassította le a munkát.) Ezét rossz az autós hasonlatod.
"amelyik a legnagyobb kárt volt képes okozni az országnak = legnagyobb haszont a valódi megbízóinak"
Tehát feltétel nélkül hiszel ebben. Van még értelme befejeznem a hozzászólásomat?
""Ez így nem igaz. A nép ad a politikusnak bizalmat, és ő is vonja meg azt."
Nem vonhatja meg. Egyik politikus sem vonható felelősségre."
A bizalmat vonja meg. Nem felelősségre von. Szövegértés.
"A tény az, hogy te se, meg én se döntünk semmiben, soha a 4 év alatt."
Minden szavazójogú ember dönt. Ez a demokrácia. Vagyis, amíg egy ember kezében volt a hatalmi jog, addig mára minden szavazójogú állampolgár kifejtheti véleményét, mivel mindenki másképp irányítaná az országot, ezért pátok alakultak ki, amik megpróbálják kisebb-nagyobb embercsoportok érdekeit képviselni. Tehát a hatalom a szavazópolgárok kezében van. Amit mondasz, az hibás logika. He felosztasz egy tábla csokit 8 millió részre, akkor egy embernek egy morzsája lesz csak, de az a morzsa nem nulla, mégha elegendően kicsi is, mert ha összeadod a morzsákat, egy tábla csokit kapsz, ha pedig nullának veszed a morzsákat, mert mondod, hogy elhanyagolható, akkor a tábla csokid eltűnik. Ha ezt nem tudod megérteni, akkor iratkozz vissza általános iskolába!
"A miniszterelnököt nem köpködheted meg könnyebben, mint anno a királyokat."
Közéleti személyiségek. Győzike kutyáját is kinyírták. Ha nem lenne közéleti személyiség, senki se törődött volna vele. Egy ilyennek indokolt a védelme.
"Pedig ez az érdekes téma, és ezzel kellene foglalkoznod, ha érdekel a háttérhatalom, hogy a pártok vezetőinek van-e bármi mozgásterük, azaz van-e bármi valós hatalmuk, mint anno a királyoknak volt."
Nem összehasonlítható. A választóplgárok a ciklus megkezdésével bizonyos jogokkal ruházzák fel a kormányt. Tehát időlegesen némi hatalmat biztosítanak számukra. Egy másik szinten ez egy kétirányú hatalomáramlás, ami között a választásvan. Tehát a népnek a kezében van a végső hatalom, de semmit se tudna kezdeni a morzsájával egy ember, ezért sok ember összerakja táblacsoki töredékekké. A legnagyobb csoki nyer, és gazdálkodhat a nemzet javára a nemzet erőforrásaival (miközben a nép felé kényszere marad, mert nem ez volt az utolsó választás). A pártokra még azért is szükség van, mert ha a nép közvetlenül beleszólhatna a politikába, első körben mindenki kitalálná, hogy legyen 0%-os adó, majd hogy a kocsmában az első sör ingyen legyen, és szépen csődbe mennénk, mert a nép képzetlen a gazdaság irányítására.
"Én azt állítom, hogy nincs, mert a politikusok semmilyen valós erőforrás felett nem rendelkeznek, kizárólag az a feladatuk, hogy a társadalommal elfogadtassák a hatalom valódi birtokosainak terveit."
Egyetértek, ha elfogadod, hogy a hatalom valódi birtokosai a legelemibb szinten maga a nép. Minden más csak mese.
"valós erőforrásokkal kapcsolatos döntésekbe nem szólhatnak bele"
Mit nevezel valós erőforrásnak? Nyersanyagot? Munkaerőt? Mert a politika mindkettőt befolyásolja.
"Feltételezheted, hogy törvényszerűen kipusztulunk, és feltételezheted, hogy nem fogjuk tudni kihalásunk időpontját"
Ami evidens, nem feltételezés. A termodinamikai tételek következtében az univerzum egyetlen egy egyensúlyi hőmérséklethez tart, és ez a kipusztulást jelenti, mert azt jeleni, hogy nem tudunk energiát nyerni, és persze az ember biológiai működéséhez energia kell. Képzelj el egy gőzölgő tengert, mint energiaforrást. A gőzzel turbinát hajthatsz, abból elektromos áramot hozol létre, amivel világítod a paradicsomodat. Ez energiát von el a tengertől. A tenger hőmérséklete csökken, lassul a turbina, megszűnik az áram, nem terem meg a paradicsom, és éhenhalsz. Az univerzum a tenger,a különböző fúziós és fissziós folyamatok a gőzölgés, ezeknek a feldolgozása a turbina (fosszilis tüzelőanyagok, napenergia, a nap felmelegíti a levegőt-> szél, elpárologtatja a vizet, felviszi magasabb helyek főlé, esik az eső, és mikor az alacsonyabb hely felé megy a víz, az a vízenergia) a paradicsom pedig az energia életkörülmény-javításra történő átlakítása: növények, növények -> állatok, fűtés, stb... Tehát törvényszerűen kihalunk (= nem él több ember (és leszármazottja) az univerzumban). És nem lesz olyan ember, aki ismerné ezt az időpontot, hiszen akkor létezik élő ember, és akkor nem haltunk még ki. Ez nem feltételezés, hanem logika. Persze ezt a logikus gondolkodásmódot kemény munkával lehet elsajátítani. Képzelegni, fantáziálni bárki tud.
"Ez a titok szó szövegkörnyezete. Minden egyes szót a szövegkörnyezetnek megfelelően értelmezünk."
Ja, mikor Orbán kitalálta, hogy illegitim a kormány, mert Gyurcsány hazudott. Ha bárki utánanézett vonla, hogy az illegitim = jogosulatlan, törvénytelen, akkor rájön, hogy mivel az OVB alkotmányosnak, jogerősnek ítélte meg a váasztást, az Alkotmány értelmében törvényes, jogos a kormány működése, ethát semmiképp nem jogosulatlan, törvénytelen, vagyis illegitim, akkor nem ácsorognak kinn a hidegben százak a Kossuth-téren. A szavak újraértelmezésével, félrehallásával baromira lehet tájolni a birkákat.
"Se az nem magától értetődő, hogy a tudós megközelítése helyes eredményre vezet, se az nem, hogy a bölcselkedőé helytelenre."
A helyzet az, hogy mivel a tudós a világot ismeri meg, és csak olyan doglot enged kanoizálni a tudományba, ami valóban létezik, és mivel a világ megismerhető, az emberiség tudása konvergál az idő függvényében az abszolút igazsághoz. Mivel csak egy abszolút igazság létezik, és a bölcsész nem azt mondja, amit a tudós, akkor a bölcsésznek nincs igaza. Kifejtem részletesebben.
A tudományok részben, de a természettudományok abszolút elhatárolódnak mindennemű társadalmi folyamatoktól, ezek a világ megismerésével foglalkoznak, nincs másodlagos céljuk. A tudomány önzetlen, a természettudomány hallatlanul szerény, egyetlen célja a tudás átadása, szaporítása, és belekeverni ezt a film szellemháborújába a tudás teljes hiányára vall. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a tudósi hivatás hiányszakma a parlamentben, pártokban.
Fontos, hogy a valóságról a lehető legpontosabb képet kapjuk, csak olyan dolgokat kanonizáljunk a tudományokba, ami valójában létezik. Minden természettudomány alapja a fizika, ami a világunk működését leíró alapvető törvényeket ismeri meg. Ezek egyszerűek, általánosak. Formai leíráshoz szükséges a matematika nyelve. Egyéni kísérletek alapján gyűjt tapasztalatokat egy jelenségről, és ezek alapján felismer egy általános törvényt, ezt intuitív módon teszi meg, és ez a törvény falszifikálható, tehát elvileg tudnánk találni olyan helyzetet, ami megcáfolja, de amíg nem találunk ilyet, addig érvényben marad. Logikai úton igazolható, hogy ezek a törvények nem bizonyíthatók, tehát mindörökké feltevések maradnak, mégis a tapasztalat azt mutatja, hogy érvényesek, hiszen a bonyolult mérnöki munkák, épületek, gépek, készülékek ezen fizikai törvények szerint készülnek, és hogy működnek, nem dőlnek össze, bizonyítja a fizika létjogosultságát. Ha az elmélet megelőzi a kísérleteket és tapasztalatokat, akkor is csak akkor kerül be egy elmélet a Fizika Könyvébe, ha azt kísérletileg igazolták, hogy az a saját világunk tulajdonsága. Többek között ezért építenek manapság részecskegyorsítókat. A fizika egészen kvantumi szintig leírja a legősibb, legegyszerűbb törvényeket, ezért minden tudomány ősapja. A fizikusok megalkották a hidrogén bonyolult fizikai leírását, ha ezt az alkotóelemet felhasználjuk, bővítjük, netán bizonyos tulajdonságait megváltoztatjuk, akkor az a kémia tudománya. Mikor ezek az elemek bonyolult szerves vegyületekké, foszfolipidekké, fehérjespirálokká áll össze, akkor azt a biológia írja le. Kémiai és fizikai folyamatokkal jellemezhetjük Földünk geológiai tulajdonságait. A kozmológia egzakt tudomány, melynek alapja a fizika. Ha a villamosmérnökök szakmai tárgyait szemléljük, beláthatjuk, hogy nagy része az elektromosság elektromágnesesség és a kvantumfizika témakörének szakmai elbonyolítása. Tehát, amit a természettudományok állítanak, az a világ számunkra leginkább megfogható része, ez áll a legközelebb az abszolút igazsághoz. Egyszerűen támadhatatlan.
Azonban a humán tudományok nem így építkeznek fel, hanem a képviselői egymás meggyőzésével hitelesítik a tudományt. Összehasonlítva egy előző rendszerbeli történelemkönyvet egy aktuálissal láthatjuk a különbséget. A magyar irodalom értékei a magyar művelt értelmiség révén örökítődik és kanonizálódik, így az „igazságot” maga az ember befolyásolja. Tudnunk kell, hogy ez így működik, és el kell tudni fogadnunk, meg kell bíznunk a képviselőiben, hiszen ők a szakmabeli értelmiségiek, nem szabad engednünk, hogy saját gőgünk, vagy nemzeti szellemünk és akaratunk deformálja, eltorzítsa a valóság tisztán látását. Ilyen tudományokban is szigorúan szkeptikusan és tudományosan kell eljárni.
Ha így járunk el, akkor megmenthetjük a tudományok harmadik csoportját, mikor a két tudomány összeér, mikor a humán tudományok támadó felületet biztosítanak a természettudományoknak. Ilyen pl. az evolúció elmélete, mert bár számtalan tárgyi bizonyíték áll a rendelkezésünkre, a történelem távolsága miatt sokan elhatárolódnak az elmélet elfogadásától. Hasonló a közgazdaság-tudomány, megfigyelhetők a természettudományokra jellemző szabályozási folyamatok, de a társadalom maga, az emberi tényező gátolja a precíz modellalkotást.
"Azaz nem keresed az egészben az értelmet, hanem a részek létjogosult kérdőjelezed meg."
Mert az elegendő az értelem megcáfolására. Nem lenne értelme a Newton II. törvényének, ha a kísérletek mást muatnánk, hiába tűnik a tétel értelmesnek. Ez a különbség a valóság és képzelgés között.
"legalább megpróbálod elképzelni, hogy a másik mire is akar kilyukadni"
Ez a művész esete, aki nem ért a zenéléshez, de a hangmérnök kikozmetikázza a hibáit. Egy művész, ha nem képes számára megfeleő módon előadni, akkor ne adjon elő, akkor nem műész! Aki nem tudja érthetően leírni a gondolatait, az ne blogoljon!
"hogy melyik Isten?"
Nagy betűvel írja, és a szövegkörnyezetből látszik, hogy a keresztény istenre gondol, Istenre.
Egzakt fogalmak nélkül nincs értelme beszélgetni, vitázni. Ha a gyereknek megtanítják a zöldre, hogy piros, és a tanítónéni megtanítja, hogy a zöldön kell átmenni, akkor tuti elüti egy autó.