remark#265
Most még a politikával kapcsolatos nézeteidre nem reagálnék, mert azok számomra olyannyira naivnak (gyerekesnek? szabad ezt mondanom?) tűnnek, hogy nehézséget jelent számomra beleélnem magam abba amit mondasz. Annyit azért megjegyeznék így előzetesen, hogy olyan axiómákkal operálsz, amik csak szerinted és a "tankönyvírók" szerint axiómák, de az ember mikor felnő, ezeken az axiómákon túllép, és felismeri, hogy a világ egy kicsit - ahogy írod - összetettebb.
Arról szeretnék most írni, hogy szerintem nem jól látod ezt a titok-nem titok dolgot. Egy példán keresztül próbálom megvilágítani, hogy mire gondolok:
Tegyük fel, hogy egy dombos vidéken átvezető út elején, a domb tövében állva elgondolkodsz azon, hogy vajon hova vezet a dombon átívelő út. Az dombtól nem látod, hogy hova vezet az út, de ha elindulsz az úton, megláthatod. Ez nem jelenti azt, hogy el van titkolva hogy hova vezet az út, mindössze azt jelenti, hogy ahhoz, hogy megtudd, el kell indulnod rajta. Istennek nincsenek titkai, de ebből még nem következik, hogy mindentudónak születünk. Az embernek erőfeszítéseket kell tennie ahhoz, hogy a tudást megszerezze.
A titok ott kapcsolódik a kérdéshez, hogy az embert ezen igyekezetében meg lehet gátolni. Az írás arra mutat rá, hogy ez a gát nem Isteni eredetű, hanem "istentelen" teremtmények akaratából származik. Ilyen teremtmények egyes emberek is. A példát folytatva, ezen emberek meggátolnak téged abban, hogy igyekezeted sikerre vezessen, azaz pl. eltorlaszolják az utat, így sose tudod meg, hogy hova is vezetett volna az utad.
Isten formájával aggályaim vannak, hiszen ahány vallás, annyi Istenkép.
És amiről a szerző beszél, az egy újabb Istenkép, ezért sincs értelme a leírtakat a vallásokhoz hasonlítani, már csak azért sem, mert akkor bevonunk a beszélgetésbe még egy bizonytalan réteget, mégpedig azt, hogy az érintettek (én, te, és a szerző) hogyan viszonyulnak a vallásokhoz. Ezért csak helyeselni tudok, mikor azt írod, hogy "a legkorrektebb az, ha Istent meghagyjuk a teológusoknak, filozófusoknak...". Igen, a mi Istenképünket tegyük félre mikor a szövegről beszélgetünk, és próbáljuk meg azt felfogni, hogy a szerző milyen Istenről beszél.
„Legelőször is, a király arcképe minden egyes pénzérmén ott volt.”
Ez pont megcáfolja a szerző gondolatát, hiszen a királynak hatalma van, a politikus báboknak szerinte nincs, de a király feje a pénzérmén ott van, a politikusok feje pedig a tévében.
Ez nem cáfolja a szerző gondolatát, ami az volt, hogy a király nyíltan uralkodik azaz hatalma Isteni, a háttérhatalom pedig titokban uralkodik azaz hatalma "istentelen". De ezen megállapítások fordítva nem igazak. Valakinek csak attól nem lesz hatalma, hogy nyílt (hogy ő azt állítja hogy ő van hatalmon), hanem attól lesz Isteni a már meglévő hatalma, hogy nyílt. Ez így érthető?
A politikust pont azért látod a képernyőn, hogy összekeverd a dolgokat, és azt hidd, hogy a politikus irányít, és hogy most ő az Isteni (nyílt, titkolózásmentes) hatalom képviselője. Ezt a szerző világosan kifejti.
„A báró pedig bent ült a kocsiban, melynek oldalán hatalmas, festett címerek jelezték: ez itt a báró kocsija.”
„Lesötétített üveges kocsikban.”
A sötétített üveg divat, a státusszimbólum a kocsi márkája, a Mercedes embléma pont ugyanazt a célt szolgálja, mint régen a festett címer. Tele van a sajtó a politikusok luxusverdáival.
Nem a státusszimbólum a lényeg, hanem hogy ez arctalan státusszimbólum. A címer nyíltan felvállal, a fekete limuzin sötétített üvegekkel pedig elrejt. Ennyi a lényeg.
Hiába látsz egy sötét limuzint, nem fogod tudni hogy ki az-mi az. A limuzin ápol és eltakar, arról már nem is beszélve, hogy az Irányítók limuzinjait nem is fogod látni.
Ha Istennek nincsenek titkai, de Isten mindentudó, akkor hogy lehet, hogy az ember nem mindentudó?
Ezt azt hiszem megválaszoltam azzal a példával amivel az írást kezdtem. Abból, hogy te nem tudsz mindent, abból nem következik az, hogy bárkinek is titkai vannak. A titkom attól titok, hogy megpróbálom ellehetetleníteni azon igyekezetedet, hogy a titkot megtudd. De ha az információ elérhető számodra, csak te nem vagy annak birtokában, attól az a valami nem lesz titok. A titok definíciójában az is benne van, hogy az adott információt a birtokos titokban is akarja tartani.
Nem szó szerint kell értelmezni ezt a mondatot, a bölcselet lefordítva annyit tesz: „a világ megismerhető”.
Az írás elejétől kezdve így kellett volna értelmezned, és akkor nem jutottál volna téves következtetésekre. Ha ebből a megfogalmazásból indulunk ki, akkor a fenti példám is logikusan hangzik: megismerhető, hogy hova vezet a dombon átívelő út, de a tudás megszerzése erőfeszítésbe kerül.
A világ megismerhető, azaz Isten megismerhető. De a háttérhatalom, mely a fentiek alapján istentelen hatalom, mindent megtesz, hogy ne ismerd meg, hiszen ettől függ a léte.