• remark #241
    "De ne felejtsük el azt, hogy ezeket a szakmákat - bármennyire is lenézzük őket xD - öt éves egyetemi képzésen sajátítják el."
    Nem nézem le. Amit lenézek, az a nagyképűség egy olyan ember részéről, akinek igaz hogy sok mindent megtanítottak, de önálló gondolkodásra képtelen. Ez most nem egy rád vonatkozó célzás, csak írom, hogy mit is nézek le én valójában.

    Én értem azt, hogy kell egy bizonyos tudásmennyiség ahhoz, hogy az ember megalapozott elméletekkel álljon elő. De az szilárd meggyőződésem, hogy a tudásanyag önmagában semmi, az azt alkalmazni nem tudó, azt nem ÉRTŐ szakember semmit nem tud, csak (ahogy írtam) szócsöve "valakiknek" akiket pontosan nem ismerünk, mert nem volt szükség arra, hogy megismerjünk. Az is szilárd meggyőződésem, hogy az ismeretanyag behatárol akkor, ha egy olyan kép alakul ki bennünk, hogy a valóság azon oldala az egyetlen avagy teljes oldal, amivel kapcsolatban kaptunk tényeket az egyetemen, és ezért úgy tekintünk a valóság más területeire, mintha az nem létező lenne. Nem tudom érthető-e. Tehát mivel az egyetem "A TUDÁS FORRÁSA" (így, nagybetűvel), ezért az a benyomásunk alakul ki, hogy a valóság ennyi és nem több, mert ha több lenne, vagy ha a tényeket lehetne máshogy értelmezni, akkor erről szóltak volna nekünk az egyetemen. De mivel nem szóltak, ezért a világ ennyi, és nem több.

    Tehát én nem nézem le az egyetemeket. De bevallom, van egy olyan magánvéleményem, hogy gondolkodni nem tanítanak meg. Vagy inkább máshogy fogalmazva: úgy is el lehet végezni egy egyetemet, hogy "hülye" vagy, azaz nem vagy képes önálló kritikus gondolkodásra. Persze valami kis minimális képességre szükség van, de az eléggé mechanikus, és mivel tudományokkal (modellekkel) kapcsolatos és nem a teljes valósággal kapcsolatos, ezért mechanikusnak tekinthető. A való világban a mechanikus gondolkodás szerintem nem mindig elégséges. Az embernek minden képességét bele kell adni ahhoz, hogy megértse a világot, megértse saját mibenlétét, avagy a színfalak mögé lásson (ha van ilyen). Azaz több kell hozzá, mint az egyetemhez. Ez az én magánvéleményem, és ha ez lenézésnek számít, akkor legyen lenézés. De én nem ennek tartom.

    "Tehát az ember olyan, hogy beképzelt, és eközben olyan dolgokba üti az orrát, olyan véleményeket kreál, melyek megalkotásához nem ért."
    Igen. De az, hogy ki mihez ért, az nem attól függ, hogy milyen diplomája van. És te azt a benyomást keltetted bennem, hogy te is kiállsz amellett, hogy igaza annak van, akinek papírja van arról, hogy ő tudja hogy mit beszél. Pedig ez nincs így az életben.

    "Ezért írom a kritikámban többször, hogy ne fogadják el azt, amit írok, se at, amit a film mond, mindenki nyomozzon utána, és alkossa meg a saját véleményét."
    Igen, ez lenne a fontos. A kritikus gondolkodás, önálló kutatás és véleményalkotás. Ehhez lehet jó alap az egyetem egyeseknél, másokat viszont pont elront az egyetem. Ezért nem az egyetem a döntő faktor, hanem az egyén maga. Viszont ezért az is belefér, hogy egy egyetemet nem végzett ember véleménye többet ér, mint egy egyetemet végzetté...

    "Ez is így van, csak a film arról tanuskodik..."
    Én nem láttam a filmet, csak úgy általánosságban nyilatkozom azokról a törvényszerűségekről melyeket az életem során megfigyeltem. Látod, csak ide lyukadtunk ki. Amiről nyilatkozok, nem az egyetemen tanultam...
    Viszont az jogos igény, hogy világos forrásokra hivatkozzon a film. Ha már egyszer tényekről beszélünk, akkor az ne legyen egy mesefilm színvonalú... kivéve persze ha a mesélés volt a cél. És ha ez volt, akkor el kell fogadjam a filmkészítők módszereit. Ugyanis minden emberhez máshogy kell szólni. Van akihez mesével, szimbolikusan. Erre mondhatod, hogy de így könnyebb őket átverni, és még az is lehet hogy igazad van. Nem tudom, mert nem láttam a filmet...

    "Alakítsa ki mindenki a saját véleményét, mert abban reménykedek, hogyha az embe nem úgy ül le a film elé, hogy befogadja minden szavát, hanem szkeptikus - ahogy én tettem - megtalálja a maga ellenérveit, biznyítékait a film tartalmának megkérdőjelezésére. És az olvasó is biztosan atlál bizonyítékot az én általam leírtam megkrdőjelezésére is, csak bizonyára kevesebbet."
    Nekem tetszik az álláspontod, és azt kell mondjam hogy ezt te sem az egyetemen tanultad. Vagy akkor más egyetemre jártál mint azok akikkel én itt az sg-n beszélgetni szoktam...

    "Ja, egyébként, ha a film igazat beszélne arról a haatlomról, ami az országot úgy irányítja, hogy minden nemzeti vagyon kiáramoljon, akkor a film veszélyt jelentene rá, és ha arra képes volt, hogy egy egész országot irányítása alá vonjon, bizonyára a film se jött volna létre, illetve nem terjedne, illetve eltűnne. Csak egy gondolat. :)"
    Egy gondolat, ami ugye nem az egyetemen tanultakra épül, igaz? Tehát (ez nem kritika, csak rámutatok a tényekre) most a szakterületedhez nem tartozó dolgokról mondasz magánvéleményt.
    Az én magánvéleményem pedig az, hogy ha a hatalomról beszélünk, azaz az állítólagos háttérhatalomról, amely a társadalmunkat irányítja, akkor érvényes az a tétel, miszerint egészen addig míg nem vagy konkurenciája a háttérhatalomnak, az nem fog lépéseket tenni. Amíg te nem vagy társadalomformáló tényező, addig mindegy mit csinálsz. A film talán változtat bármin is? Felrázza az embereket? Hiszen te is legyintesz az elképzelésre, miszerint lenne egy külső erő mely megszabja Magyarországnak hogy mik lehetnek és mik nem lehetnek a céljai.

    "Ha igaz lenne a diktatúra, amiről a film beszél, akkor a diktatúra cenzúrázná azt."
    Nem, nem tenné. Ha van kedved, beszélgethetünk erről, de az embereknek általában nincs kedve.

    Esetleg olvasd el az alábbi írásokat. Nem olyan hosszúak, és ha írsz róluk kritikát, akkor lesz miről beszélgetnünk.
    Összeesküvés-elméletek helyett: az Irányítók (I.)
    Összeesküvés-elméletek helyett: az Irányítók (II.)

    Ez a két bejegyzés segít tisztázni néhány alapkérdést a háttérhatalommal kapcsolatban.