Oldies Music 1.0
'50-es, '60-as, '70-es évek zenéje
Rock 'n' Roll, Beat, Hard-Rock, Blues, Rhythm & Blues,
Jazz-Rock, Folk-Rock, Disco....
A topik házigazdája kettő darab, a 80-as években szocializálódott füllel van megáldva:)))
-
#1586
Kajagoogoo
3.rész (White Feathers - 1983)
Az album 1983-ban jelent meg. A szájhagyomány szerint Limahlnak köszönhető a lemez kiadása. Pontosabban az ő ismerősének, a Duran Duran-os Nick Rhodes-nak, aki végül producálta is a dolgot.
Én úgy gondolom, hogy akkoriban már annyira nem a prüntyögős elektronikus hangzás volt a meghatározó, mégis a dalok nagy része ebben jegyben születtek. Talán a címadó szám és a "Frayo" mutat mást....
Én nem szeretem ezt a lemezt.
Annyira útálom azt, hogy a zenekart felszínesen ismerőknek a Kajagoogooról a "Too Shy" ugrik be...szinte kizárólag. Pedig az életművük legpocsékabb daláról van szó - szerintem...
Én nem is nevezném szivem szerint "New Wave stilusú" albumnak, ez egy egyszerű pop lemez...sajnos.
1983 Karácsonyán pontosan nem tudni miért, (én csak reménykedem, hogy szakmai okok miatt) Limahl már nem volt a banda tagja...
Azt irta akkoriban a Képes Újság, hogy a Kajagoogoo Limahl nélkül "félkarú óriás".
Lehet, de ha a New Wave meghatározó zenekarának tartjuk őket akkor, kettősséget állapíthatunk meg. A New Wave oldaláról kimondott áldás volt Limahl távozása, hiszen a késöbbi Kaja('s) teljesen letért a Limahl-os vonalról. Szerintem szenzációs albumok (az a 3) kerültek ki Nick Beggs-ék tevékenységei nyomán. A popzene oldaláról nézve kapott a közönség (a melltartó nélküli) egy újabb limonádé előadót, persze neki is volt 1-1 "B-oldalas" darabja.
Nem értem, miért lett ez az album ilyen.
Bocsi a negatív kritikáért, szerncsére az igazi "józenés" albumok csak ezután jönnek.....