kvp#85
"Azt a csak 8500 embert etetni, itatni kellett, és valahonnan összeszedni( 30000-es légióval már világuralomla lehetett törni akkor), és ugye vigyázni rájuk, ne legyen lázadás stb (oh, bocsánat, most jöttek rá, h azok mégsem rabszolgák voltak...)"
Tobb mint 10 ezer ember dolgozott rajta, ez ma mar ismert. Nem tortek vilaguralomra, az epites koraban ezen mar eppen tul volt egyiptom.
"Napi 1 kővel, amit 500 mérföldről hoztak, tehát durván 1.5 mérföldenként 1-1 csapat. az 1000 mérföld odavissza. (de tudjátok mit? legyen 250-250.)""
Az alapkoveket nem messzirol hoztak, a kofejto ott volt a piramis mellett. Csak a burkolokoveket hoztak hajoval, de azokat is egy csatornan majdnem az epulet labaig.
"befaragni (bronz kalapáccsal, AZOKAT a köveket? :D )"
Egy kemenyebb kovel csinaltak. Egyszeru csiszolas. Egyebkent nem egyformak a kovek, hanem ki van legozva, hogy passzoljanak (korabeli tetrisz), csak annyira kellet oket megcsiszolni, hogy ossze lehessen illeszteni oket.
"Rámpa kérdésben meg nem feltétlen kell meredekebb, a hosszát kell ugye "csak" növelni, és meg is van oldva --> ja igen, de ez még több anyagot emészt fel :/"
Azt irtam, hogy ha a rampa hossza es meredeksege marad, akkor az emeletek lesznek vekonyabbak felfele menet. Ez nagyjabol igy is van (lasd: fotok). Extra anyag meg nem kellett bele, mert az epuletbol alakitottak ki, tehat a rampak bele vannak epitve az epuletbe, a burkolat alatt.
"A 8 órás munkanap meg ugye már a 12.5 órás _csak oda_ útban már bukó.
Az pedig h mennyien lehetnek a rámpán ugye maga a mérete határrozza meg. túl sokan nem toporoghattak rajta, túl kevesen sem."
Egy szallitoszalagaon hanyan lehetnek? Igen, ezt csak a kovetesi tavolsag es a hossz hatarozza meg. A hossz ismert, korbe az epulet menten, a tavolsag ket csapat kozott meg a rajzok szerint eleg kicsi volt. (valaki valamiert felrajzolta a falakra az epites folyamatanak egy reszet)
"Valamint: 30 tonnás kő esetében ~300 ember kellett hozzá h meg mozdítsák az alkotó elemet, miután az ékekkel kialkották onnan... Legyen csak 150, mert valami berendezés folytán felezték az emelendő súlyt, mind1 milyen módszerrel."
Ezt gondoltam en is, de amikor lattam, hogy 10 ember kezzel eltol egy 40 tonnal etkezokocsit azota tudom, hogy ez nem igaz. A fa gerendakon csuszo zsirozott szantalpak ellenallasa nagyon alacsony, tehat egy kb. 25 fos csapat is kepes elmozditani egy 30 tonnas kovet is. (kb. igy jonne ki: 4*5 fo huzza, 4 fo igazitja oldalrol, 1 iranyit) A vicces, hogy ha a gerendakat nem gorgetni probaljuk, hanem azokon csusztatunk, akkor olyan ellenallasa lesz az egesznek, mint amikor sint csusztatunk vonatkerekeken. (manapsag forditva szokas, de surlodas szempontjabol ez nagyjabol mindegy) A gorogok pl. az akropolis epitesekor az epitesi tormelek sulyat hasznaltak az ujabb kovek felvontatasanak megkonnyitesere. Az egyiptomiak sem voltak annyira tudatlanok.
"Ez igy elég valoszerűtlenül hangzik. 20 éven át perc pontoságal dolgozni, még manapság is elképzelhetetlen."
Ha megakad a sor, akkor gaz van. De akkor legfeljebb tuloraznak, vagy tobb embert hivnak. Ez kb. annyira problemas, mint manapsag egy szalag hiba egy auto osszeszerelo uzemben. Nem kellemes, de megoldhato.
"Ez azért van, mert a mai ember nem akkori aggyal gondolkozik. Hányan képesek ma viking hajót, karavellát, trebuche-t, stb. építeni? Senki, vagy szinte senki. A tudomány elveszett. A piramis építés is ilyen. Akkor tudták páran, de mivel nem volt rá szükség tovább, a tudás elveszett."
Eleg sokan, szerencsere megmaradtak a leirasok. Leonardonak sok jegyzete maradt fenn, azok alapjan eleg konnyu rekonstrualni a talalmanyait. De megmaradtak gorog szinhazi automatak (kezdetleges robotok) leirasai is, vagy akar a Heron fele gozturbina rajza. Nem vagyunk annyira elveszve amennyire sokan gondoljak. Persze a legtobb ember meg a 19. szazadi technikat sem ismeri, de azert eleg sokan igen. Lasd: kisfoldalatti, a 19. szazadban epult es meg mindig van az eredeti jarmuparkbol egy par mukodokepes jarmu. De vannak sokkal oregebb gozgepek is. A Matyas korabeli eszergomi szivattyuhazat is sikerult ujra megepiteni, par korabeli uti leiras alapjan. A romai kori, mai napig mukodo vizvezetekekrol nem beszelve. A trevi kutat a regi romai rendszer egy meg uzemelo szakasza latja el vizzel, de hasonlora van pelda angliaban is. (ha arra jartok nezzetek meg) Iranban meg meg mukodnek eredeti perzsa tervek alapjan keszult gepek, a videki lakossag ugyanis meg emlekszik ra hogyan kell oket megepiteni.
A piramisok epitese sem olyan nagy rejtely, csak valamiert ujabban annak tartjak. Pont ezert lepodtem meg rajta, hogy amit 10 eve meg tanitottak, arrol ma mint misztikus titok vagy uj felfedezes beszelnek.