Egy gyűjtő kollégánál jártam a minap egy megyével odébb. Durván 5 percig tartott óvatosan ellépdelnem a szobaajtajától az íróasztaláig ahol a barázdabillegetőjét tartotta. Nem azért, mert már öreg vagyok és fájt a lábam, (bár néha már megesik) hanem azért, mert tornyokban állt nála a szőnyegen az italo disco maxi jobbára vinylen. Akadt azért pár italo maxi cd is, amik közt már ügyesebben lavíroztam
Kérdem tőle, hogy ezeket már mind meg is hallgattad? És miért nem csinálsz végre nekik valami állvány félét?
Azt felelte, csináltatott már 2 éve. Odaát van a másik szobában, faltól falig, padlótól a plafonig.
Szuper! Gondoltam akkor segítek áthordani őket társadalmi munka alapon, mire folytatta: az is már tele van