azaz egyszemélyes szintetizátoros szobazenekarok gyülekezőhelye...
  • Etelkozi Vata
    #53
    Ha már ennyit topikoltam itt, folytatom. Bocsánat!

    Annó úgy kezdődött nálam az egész, hogy megkaptam az unokatesóim által levetett, kissé viharvert, félrehangolódott zongorát. Elkezdtem rajta klimpírozni, meg a rádióban hallott számokat utána játszani.

    Aztán az alábbi módon követtem el "zenéket" (csak, hogy így is lehet).
    - A lábdob egy vastag könyv volt. A snare az egy vékonyabb. A cin egy fém hamutartó. A dobverők két kötőtű. Az ezekkel kiadott hangokat felvettem magnóra.
    - A magnóra felvett kazettát lejátszva a basszus részt a zongora mély hangjain rájátszottam és felvettem egy másik magnóra.
    - Az így elkészült borzadályhoz még a szóló sávot feljátszottam, amit szintén magnóra vettem, így lett kész a mű.
    Ami borzalmas volt, de én büszke voltam rá, hogy megcsináltam.

    Na innen kezdődött a zene iránti vonzalmam. Most már egy szintivel könnyebb borzalmakat csinálni.