Epikurosz#34
Pl. a Gellért fürdő:
"A Gellért-hegy tágabb környezete és a József-hegy térségének forrás- és kútvizeiből korábban készültradon- és rádiummérések, valamint jelen kutatás keretei közt elvégzett, kiegészítő jellegű mérések alapján alegkiemelkedőbb aktivitású terület a Gellért-hegy északi részén – központjában a Rudas-fürdővel – található(Rn: 600 Bq/l, Ra: 1000 mBq/l körül). A magyarországi felszín alatti vizekben itt mérhető a legnagyobbradontartalom. A radioaktivitás mértéke a Gellért- és a Rác-fürdők felé csökken. A József-hegyi forrásokbanakár egy nagyságrenddel kisebb rádium- és radonaktivitások mérhetők. A langyos források rádiumtartalma(50–100 mBq/l), a meleg forrásokban mért értékeknek (200–300 mBq/l) csak fele, harmada. Radontartalmuk– hőmérséklettől függetlenül – 20–25 Bq/l körüli. Lokálisan elkülönül a Római-forrás, melynekrádiumtartalma a rokon kutakéval összevethető, radonkoncentrációja azonban négy-ötször nagyobb azokénál. A felállított modell szerint a mélymedencékből származó rádium a kiáramlási zónákban – a keveredésiarányoktól függően – hozzájárul a források rádiumtartalmához. A felszínről leszivárgó vizek rádiumtartalmáte komponenshez képest elenyészőnek ítéljük. Ezzel magyarázzuk a József-hegy langyos és meleg forrásainakeltérő rádiumtartalmát. A József-hegy meleg és langyos forrásaiban mérhető radonkoncentrációk hasonlóságának okát akiáramlási területek földtani hasonlóságával magyarázzuk. A radon forrását e zónában – eddig bizonyíthatóan– oligocén agyagos képződmények jelentik. Egyéb kainozóos kőzetek szerepe egyelőre – vizsgálatokhiányában – nem ismert. A Római-forrás anomális viselkedésének okát megnyugtatóan nem sikerült tisztázni. Hipotézisünkben a Rudas-fürdő forrásai radioaktivitásának kiemelkedő voltát egy, a kiáramlási területükalatti, jelenleg fel nem tárt, felső-kréta lamprofíros telér, és a forráskilépést előidéző szerkezeti elem együtteshatásával magyarázzuk." (Forrás)