#9
A fő gond az, hogy alapvetően a zene 12 hangból áll összvissz; olyan dallamot gyakorlatilag nem lehet kitalálni, ami már ne hangzott volna el. Továbbá az európai zenei kultúra is tovább szűkíti a zeneszerzés határait. A tömegigény nem igazán kattan rá a 7/8-os, vagy 9/8- os ütemekre. Csak a 4/4-et tudja tartósan elviselni, mert ahhoz szokott.
Továbbá van egy bizonyos akkordsorozat, amire érdemes építkezni - ez különben alapfokú zeneelmélet -, mert különben a dal nem lesz a fülnek kedves, legalábbis nehezebben befogadható. Ez is szűkíti a lehetőségeket, méghozzá cefetül.
Abban totál igaza van Killer Bee-nek, hogy nagyon nehéz meghatározni, hogy honnantól számít valami lopásnak, mert ez a pontatlan logika kategóriájába tartozik.
Ennek meg annyi a veleje, hogy tulajdonképpen nehéz meghatározni olyasmit, hogy mekkora ember számít magasnak, vagy hány vízcsepp számít esőnek. Ugye az előbbi sem egyértelmű, mert ha egy 190 cm-es emberre azt mondjuk, hogy magas, akkor mi van a 198,9 cm-essel? Továbbá másként ítélik meg az északi skandinávok a magasságot és megint másként a távol-keletiek.
A másik példa esetén arra az esőre, amit esetleg a nagyvárosi ember borzasztó zivatarként ér meg, egy mezőgazdász azt mondja, hogy "Ugyan már! Még a port sem verte fel", - ugyanis az ő érdeke az lenne, hogy jól átázzon a föld, a városinak meg, hogy száraz maradjon az út, ne csússzon a kocsi.
Ha ezt a plágiumot tényleg komolyan akarnák venni, a mai könnyűzenészeknek bizony fölkopna az álluk. Vicc az egész.
#9