#55
Mértél már szárnyat többféleképpen? Amíg annyi tapasztalatod nincs, mint nekem, addig szerintem inkáb figyelj rám szerintem főleg, hogy én már legalább láttam olyat, hogy hogyan terveztek szárnyat, még ha csak kis vitorlázógéphez.
Minden modellezésnél van bizonytalanság, minél újabb és új jelenséget használnak ki, annál nagyobb. Amit te említettél az mikor is volt? Elég rég. Forradalmival próbálkoztak? Igen. A C-5-ben semmi különleges nem volt, azt leszámítva, hogy batár nagy volt. Akkkora jutott el oda a technika, hogy volt tolóerő ekkora géphez is és kellően erős szerkezeti anyagok.
Arról lenne szó, hogy a hajtómű és a szárny gyak egy egységet képez, a kiáramló levegő a szárny felületén halad és kihasználja, hogy a hajtóműból kiáramló gázok a környező levegőt is mozgásba hozzák, annak energiát adnak át ezzel növelve a szárny körül áramló levegő tömegét, jelentősen nagyobb felhajtóerőt hozva létre.
Tud az ötletedről legalább egy izometrikus skiccet adni, vagy háromnézeti vázlatot? Mert, ha jól értem amt mondasz, akkor annek semmi értelme.
Egy gázsugár nem fog környező levegőt mozgatni. Nem álltál még vadászgép mellett vagy szabadsugár mellett? (Próbáld ki egy otthoni vetilátorral.) A seggénél is állva 5 méterre a hajtóműtől 1 méterre mellette milyen környező levegőmozgást érzékelsz? Emberi léptékben kis fuvallat nagyságrend. Ez felhajtóerő pluszhoz édeskevés. Még a gép mögötti térrészben is a szabadsugár hatása nagyon kis térrészre korlátozódik és kellően széles, hogy mozgasson is valamit. Az meg olyan messze lenne, ami egy szárnyat sem érdekel már, mert ott meg lassú már a gázáram. Ha valami csoda folytán közel terülne szét kíváncsi vagyok, hogy milyen szerekzeti anyagot használnál, hogy kibírja a több száz fokos kilépő gázhőt tartósan...
Neked van bármiféle áramlástanos múltad, vagy csak élből hülyézed le akinek ez a szakterülete?
#55