#51Először is, bár ezt nem kell mondanom, egy repülőgép valós szárnya teljesen más, mint egy akármilyen pontosságú számítógépes modell, ami meg ugye a C-5 készítésekor még nem is állt rendelkezésre. Szerelőablakok, vastagabb festék, utólag felrakott antennák, összetaposott lemezek, szar illesztés, kilógó szegecsek (utóbbiak tipikusan orosz sajátosság ugye:).
Ezek nagy része összesen nem ad 2-3%-nál nagyobb bizonytalanságot. Nagyon ótvar (az orosz ilyen volt) szegecselés kell ahhoz, hogy ez 10%-ot elérje az eltérés. Az alapprofil, ha megvan, akkor a szárny húrmetszeteit kell előállítani és ez alapján legyártani. Az mért aerodinamikai profilhoz közel lesz a végleges, az egyéb hatások (hogy a gépen nem profil van, hanem valóságos szárny) az elég jól becsülhető.
Én is kísérleteztem szélcsatornában siklószám javítással örvénykeltők segítségével. Nagyon célzott és aerodinamikai elvek felhasználásával 10-15%-nál nagyobb felhajtóerő növekedést nem tudtam elérni, és az ellenállási erő is nőtt, de azt sajnos nagyon bizonytalanul tudtam csak mérni.
Poénból megcsináltam azt, hogy a kilépő él közelébe betettem egy vasrudat, a szárnyprofil vastagságának felével összemérhető volt az átmérője. Tudod mennyit számított egy ilyen durva bevatkozás? Kb. 20%-ot. Na ennyire elbaszott szárny viszont nincs a valóságban. Az a sok kis bizbasz amit te felsorolsz az a modellezés hibahatárán jóval belül van...
Olyan "apróságok", mint a felhasznált anyagok nyúlása, szilárdsági tényezői, tömege meg azért bizony elég gázosak, és igen is befolyásolják az aerodinamikát, ha nem ugyan azok mint a modellnél.
A nyúlás miért is? Tudod te, hogy mennyit változik a szárny hossza? Miliméterben mérhető. Lényegtelen. Ha a többi érték nagyon eltérne, akkor sem az aerodinamikával van a baj, hanem a tartószerkezet élettartamával. Erről már volt szó...
Máshol fog hajlani a szárny, máshova helyeződnek a legnagyobb igénybevételt jelentő részek, beflatterezik, rezonál stb. , az anyag meg hatványozottan fárad. Ez már keményen aerodinamika, pedig csak az anyagok paramétereiben van minimális eltérés.
Az alakváltozási helyek nagyrészt a szerkezet geometriájától és nem szilárdságától függenek. Ha annyira elétrne a szilárdság, hogy annyira befolyásolná, akkor az olyan eltérés lenne, hogy a gép fel sem szállna. Ez szimplán kijön az inerciákból, de próbálgasd otthon kis modelleken.
Lemerném fogadni, hogy az 1-2 év múlva kijövő progik lényeges eltéréseket, finomításokat fognak tartalmazni bizonyos esetekre nézve, ugyan úgy ahogy a maiak is jobbak, mint a pár évvel ezelőttiek!
Jó lenne számszerűsíteni azt, hogy "lényeges". Mit jelent ez nálad szórásban és átlag eltérésben?
Amúgy én nem felejtek el semmit, csak tényeket írok le, 2 hasonló esetet hoztam fel (de lehetne még az F18 E/F meg szinte az összes repülőgéptípus, a legmodernebb F22, F35-ös, ahol szintén jelentős változtatásokat voltak kénytelenek végrehajtani a fejlesztés során).
Ez szinte minden gépre igaz, a példáid több ezer gép közül 3 gép. Magának a példának semmi értelme, mert ebben semmi különleges nincs.
#51