#149"A holdat egyformán erősen éri a sugárzás a kerületén mindenhol."
Márpedig ezt most el fogom neked magyarázni, négyzetrácsos papíron, ábrákkal illusztrálva. Hogy miért baromság. 1. ábra: A Napból jövő fény (sugárzás), és annak beesési szöge. (szabadkézi, nem mért szögekkel, csak hozzávetőleges. 2. ábra: Adott energiamennyiséget szállító fénysugár által lefedett -melegített- terület, 90˚-os beesési szögnél. (egyenlítő környéki terület)
oldalnézet:
felülnézet: 3. ábra: Ugyanezen fénysugár, 45˚ beesési szögnél
oldal:
felül: 4. ábra: ugyanaz mint eddig, 5˚ -beesési szögnél, ehhez már egy kicsit hátrébb kell állnunk
oldal:
felül:
Namármost, azért használtam kockáspapírt, hogy összeszámolhasd, hogy ugyanazon fénymennyiség energiája melyik esetben mekkora területen oszlik el. Mit tippelsz, melyik esetben fog jobban, és melyik esetben kevésbé felmelegedni a megvilágított felszín?
#149
