winnie#7
az azért nem öncélúság, ha ilyen stílusban forgatnak. a bourne-nél elhiszem, hogy megköveteli a rendezői elképzelés. van pár film, ahol én sem értettem, főleg, hogy nem volt összhangban a film többi részével. (az pedig remélem nem baj, hogy így tesznek valamit érdekessé. alapból minden autós üldözés tehető izgalmassá és unalmassá.)
sok, valóban sok a kézikamera, de gondolom ez immunitás kérdése, nekem már a vészhelyzetben is bejött, sosem zavart. azért arra odafigyelnek, hogy ne az élvezhetőség rovására menjen, bár mindenkinek más a "tűrésküszöbe":)
"Embere válogatja. Pár napja töltöttem le a Breaking the Waves c. filmet, de aztán a saját gépemre már nem is töltöttem át, inkább letöröltem, miután olvastam, hogy sok néző szabályosan rosszul lett az állandóan mozgó kamerától."
na, ez viszont meglep. egyrészt a hullámtörés a 90-es évek egyik legnagyszerűbb filmje, másrészt ott nem remegtetik a kamerát, hanem egyszerűen nehéz és remek az operatőr keze:) a hullámtörés volt az egyik első elődje a dogmafilmeknek, amit a lecsupaszított készítési módszert tűzték ki maguk elé, de persze ebben volt zene, nem is napjainkban játszódott, nem csak eredeti helyszíneken. de attól még egy kézikamera használata nem jelent öncélúságot. a hullámtörésnél inkább lehet zavaró a szemcsés kép,mint a kamera. (mondjuk megvallom, hogy annak idején, 10-15 éve, még fogalmam sem volt arról, hogy remeg a kép, vagy hogy miért remeg:)