kvp#4
Van olcso megoldas is. A mai modern kondenzatorok mar kepesek eleg nagy energiamennyiseget tarolni viszonylag kis veszteseggel. Egy egyeniranyito, kondenzator telep, inverter osszeallitas eleg hatekony lenne. Az egyetlen gond, hogy a kondenzatortelep merete relative nagy lenne a meglevo tobbi technologiahoz kepest. A hidrogenfejlesztes sem rossz otlet, mivel 90%-os hatasfoknal az oda-vissza alakitas meg mindig 81%-ot ad ami a viztarozos megoldashoz kepest nagyon jo, viszont a hidrogen tarolasa viszonylag draga. Barmit is valasztanak, a smart grid csak akkor kepes rendesen mukodni ha van mit elosztania, mert az intelligens automatizalt teherelosztas mar most is letezik, de buffer kapacitas hijan nem lehet soha a rendszer aktualis termelo kapacitasa fole menni. Egyebkent az olcso es low tech megoldas a tarolos vizieromu es az atomeromu kombinacioja, ahol az atomeromu adja az alapot, a folyora telepitett vizieromu pedig szabalyozhato az aktualis terheles fuggvenyeben. Ez utobbihoz meg smart grid sem kell. Alternativa lenne meg a szuksegesnel nagyobb kapacitast epiteni, majd a folos energiat uzemanyagszintetizalasra hasznalni. Igy mindig tobb energia van a rendszerben, de az eppen fel nem hasznalt energiaval lehet vizbol es legkori szendioxidbol szenhidrogeneket gyartani. Igy az autok az elektromos halozat folos kapacitasabol tudnanak tankolni es a folyamat teljesen kornyezetbarat, mert co semleges.