kvp#12
"kvaintumszámítógépet már :) mennyivel jobb pici elektronok forgási iránya alapján felvenni a két bitet (jobbra / balra forog) mint hogy ilyenekkel bohóckodni"
Ez speciel eppen elektron plazmat hasznal, viszont a kvantum gepekkel ellentetben joval stabilabb, mivel nem ket elektrontol fugg az adat allapota, hanem jopar fotontol.
Feny alapu rendszerek pedig mar vannak, csak sokkal nagyobbak mint a mai atlag szamitogepek. Memorianak tokeletes egy feltekert optikai vezetek, ez ring buffer-kent kepes tarolni az informaciot, ami a merevlemezhez hasonloan koronkent egyszer erheto el (lasd: drum memory). Erositore is szukseg van, es ilyen tisztan optikai elven mukodo hardvereket hasznalnak a mostani optikai gerincvezetekekben. A fenti talalmany is hasonlo csak sokkal kisebb meretben tudja ugyanezt, raadasul felvezeto technikaval legyartva. Optologikai kapukat meg nagyon konnyu letrehozni, csak a megfelelo interferencia mintakat kell megallapitani, majd a kimeno gyengebb jelet visszaerositeni. Igy mukodtek a dioda logikat es egy darab kimeneti erosito transzisztort hasznalo regi logikai aramkorok. Egy mukodo tisztan optikai szamitogep mai technikaval mar megepitheto egy kisebb epulet mereteben, tranzisztoronkent egy-egy gerinchalozati optikai repeater arabol. Ha vegre sikerul miniaturizalni, akkor a jovoben sokkal kisebbek es olcsobbak is lehetnek. (leszek)
A fenti felfedezes igazabol jo, de nem biztos, hogy ez a jovo, viszont erdekes technologiai vivmany. Az mindenesetre kiderult, hogy a miniaturizalashoz a felhasznalt feny hullamhosszat csokkenteni (azaz a frekvenciajat novelni) kell.