• zsellerm
    #2
    A visszafogottsága hihetetlenül szimpatikus, a film minden elismerő szót megérdemel. A Superbad-ben is látható volt, hogy a rendező panelkarakterekbe is képes életet lehelni, de ott nem éreztem, hogy végig tisztában lenne az arányokkal. Az elejét túl harsánynak, a szereplőket túl idegesítőnek éreztem. Ha nem csinált volna karikatúra-figurát belőlük, úgy is vettük volna az adást, a kontraszt akkor is működött volna a film érzékenyebbre hangolt második felével. Valamiért az Adventureland-nél a jó felütés ellenére sem hittem abban, hogy képes lesz végigegyensúlyozni a kötélen, ám nagyon hamar elkezdtem drukkolni, hogy sikerüljön és hál' istennek össze is jött neki. Mégha nem is tartom az év filmjének, mégis emlékezetes, és szimpatikus darabként gondolok rá.