MaRee#308
Elolvastam a Soul Huntert, elég kettős érzéseim vannak. Spoileres.
Maga a regény tetszett, viszont a Night Lordok nem jöttek be benne. Mármint Talos és Malachor szimpatikus szereplők voltak, viszont az eddig a Légióról olvasottak alapján én nem így képzeltem el őket. Mindenhol azt írják, hogy a Night Lords ilyen meg olyan szadista, elmebeteg gyilkosok gyülekezete, a specialitásuk a terror, és hogy kevés félelmetesebb ellenfél van a Galaxisban náluk.
Ehhez képest ezek akár sima Astartesek is lehettek volna, ha nem mondják, hogy ők árulók. Egyetlen rabszolga sem lett meggyilkolva szórakozásból, senki nem lett megkínozva, az ellenség sem pisált be a rettegéstől (jó, mondjuk a Mechanicum gépeit megértem, ezt ki is fejtik).
Legalábbis nekem nem így jött át a könyvben. Például ahogy Talos Septimusszal és Octaviaval bánt néha, az már egyenesen zavart, egyszerűen túl emberséges volt. Nem azt mondom, hogy minden CSM-nek üvöltő habzó szájú szarvas-karmos őrültnek kéne lennie, de azért ennyire ne legyenek már jó fejek.
Az is zavart, hogy nem lett kifejtve, hogy most akkor Abaddon hadjárata hogy végződött, meg hogy az Exaltedet nem ölték meg. De most vettem észre, hogy ez igazából egy trilógia, úgyhogy kezdem is a következő részt, ott hátha a helyére kerül néhány dolog.
