Asztrálprojekció
-
#48
te a füleddel hallasz, a szemeiddel látsz? Nem csak bizonyos impulzusok érnek mindenféle receptorokat, amik ezeket elektromos ingerületté alakítva eljuttatják az agyadig?
Tehát az agyban történik a valódi érzékelés, mondhatnánk. De az "én" pontos helye nem meghatározható az agyon belül sem, tehát nem jutottunk sehova. Akkor te, én és mindenki egy rakás apró elektromos kisülés, ami valahogy állandósul másfél-két kiló véres húsban, és azt hiszi magáról, hogy él?
Aztán el lehet filozofálgatni, hogy hol van pontosan a tudat (más szóval lélek), egyáltalán van-e, és meddig tart, hol vannak a határai, de nyilván egzakt választ nem fogunk tudni adni.
Te ki mered jelenteni teljes bizonyossággal, hogy egy ember az őt alkotó anyagon kívül nem áll semmi másból? Én nem mondhatom ezt, de az ellenkezőjét sem, mivel egyszerűen nem tudhatjuk. Innentől pedig az egész sima hitvita, ami sehova sem vezet.
Én nem igazán hiszek az ilyesféle dolgokban, de nem zárom ki a létezését, hiszen sokaknak van spirituális élménye, akár nagyon is valóságos formában. Kérdés, hogy ez ennyire önbecsapás, mekkora a placebo-hatás.
De olyat mondani, hogy például egy szemek nélküli asztráltest (feltéve hogy elfogadjuk az ilyesmi lehetőségét) nem is láthat, az szerintem leginkább megmosolyogtató :)
(kisgyerek először lát kígyót, és nézi, ahogy siklik, majd kérdi: de hát nincsenek is kerekei, akkor hogyan "gurul"?)