BlackRose#13
Nézd akármilyen piacról legyen szó, az árak mindég maximalizáltak, vagyis többet nem lehet semmiért sem kérni mint amennyiért az emberek megveszik, és kevesebbet meg csak a hülye kér. És még valamit a piac nem homogén, ha mondjuk 10% emelkednek az árak az nem jelenti, hogy most senki sem veszi, hanem azt jelenti, hogy egy meghatározott réteg már nem veszi meg. Mondjuk én 300 EUR-t vagyok hajlandó max fizetni egy CPU-ért és ha 320 EUR akkor már alternatíva után nézek (Intel monopólium esetében valamelyik gyengébb CPU lesz a befutó), nem jelenti, hogy nem veszek CPU-t csak muszáj elfogadnom, hogy 300 EUR-ért csak a gyengébb modelre számíthatok. De soknak megfelelő lesz mégy a 320 EUR sőt van akinek a 400 EUR is.
De mi is történik olyankor ha az Intel nem szabja meg jól az árakat? Az történik, hogy nem fogynak majd olyan gyorsan a CPU-k mint amennyire kellene fogyniuk az adott termelés mellett (stock clearing), és ez nem jó ez veszteség a cégnek, tehát az árakat le muszáj engednie arra a szintre amelyen a kinálat/kereslet equilibriuma található. Ha visszafogja a termelést akkor jön csak igazán a veszteség (föggetlenül, hogy megemelkednek az árak), mert a modern gyártósorok nem arra lettek optimizálva, hogy álljanak. A modern automatizált gyártosorok azt bizonyítják, hogy minnél olcsobban vagy képes valamit adni annál nagyobb lesz a haszon (mert - és ez persze csak olyan átlagos adat az átlagos piacokon - 3% forgalom növekedés 1%-al csökkenti az árakat tehát ha mondjuk 10%-al emeled az árakat, muszáj lesz vagy 30%-al növelni a keresletet (ami ugye lehetetlen mert a kereslet visszaesik a magasabb árak miatt) vagy 30%-al csökkenteni a termelést és 30% termelés visszaesésel a haszon maradna a régi ha a termelési költségek is annyival csökkenének (de itt kevesebb a csökkenés) tehát az áremelés nem növeli hanem csökkenti a hasznot. Ez csak akkor nem igaz ha az kezdő árak nem a kinálat/kereslet equilibriumának vonalán vannak (ez viszont nem igaz, mert általában se nincs CPU hiány a piacon és nincsennek túl nagy tartalékok sem). És még valamit soha nem szabad elfelejteni, hogy valójában két CPU van a piacon, az egyik ami már a polcokon van (amit el kell adni mert ha nem akkor BIZTOS veszteség) és a másik amit még csak most fognak legyártani (aminél még van lehetőség a piachoz való illeszkedéshez).
Különben mivel az Intel vásárlók 90% majdnem kimondottan Intel-t vásárol (nem is érdekli őket az AMD) akkor elméletileg már most is elvárható lenne, hogy az Intel az AMD-tól függetlenül határozza meg az árakat (és ezt meg is teszi, mert az Intel CPU-k árai érezhetően magasabbak mint az AMD árai) ez éppen azért van mert 90% Intel CPU NEM a CPU piacra hanem az INTEL CPU piacra készül és nem igen élrzékeny a CPU piacon levő kinálat/kereslet-re hanem az Intel CPU piac kinálat/kereslet fügvényében vannak az Intel árak és az AMD CPU piac kinálat/kereslet fügvényében az AMD árak. A kettő között már most is olyan kicsi az összefüggés, hogy gyakorlatilag már mindkét cég esetében monopól piacról beszélhetünk a saját CPU szegmentsében. Igaz az egyik a másiknak alternatíva, de éppen úgy mint a kukorica a buzának... és persze nem lehet alternatíva az ami nincs, vagyis többé kevésbé már 10+ éve Intel 80%, AMD 20% teljesen függetlenül az áraktól és ez nem csak azért mert az AMD nem képes eladni mondjuk 1 millió CPU-val többet mint amennyit elad, hanem azért mert NEM KÉPES legyártani ezt az 1 millió extra CPU-t és mire képes lesz addigra az Intel is növeli kapacitásait... és a játék indul újra.
Persze ez lehet, hogy elsőre nem hangzik logikusan mert a legtöbb entry level gép egy áron kell el Intel és AMD CPU-val egyaránt tehát elméletileg egy közös piacon vannak jelen, de ez a kép is megváltozik ha elgondolkodunk azon, hogy az Intel-nek és az AMD-nek melyik szegmens a fontosabb a saját gyártókapacitásához mérve. De most itt ezt nagyon OFF lenne részletezni. Fontos megjegyezni, hogy nem létezik homogén piac, minden marginális, sok sok különböző szegmens létezik amelyeken belül működik a piac kinálatban és keresletben egyaránt.