• benőmenő
    #310802
    Doom Eternal Review-m:
    Ultra violence nehézségen 22 óra volt mire lepörgött a stáblista, úgy hogy a gyűjtögetős hülyeségekből csak 2 db challenge-et nem sikerült megcsinálni, illetve a Master Level-eket egyelőre hanyagolom.
    +a helyszínek sokkal jobban elkülöníthetőek, mint a 2016-osban, meg úgy általában jó nézegetni a menő hátteret az arénáknál
    +a szörnyek baromi jól néznek ki, főleg hogy még roncsolódnak is
    +A pályák közti Doomslayer Base jópofa
    +nekem bejött a platforming
    +Végre nincs megatextúra pop-in!
    +Mick Gordon hozta a zenével, ami várható volt
    0 Doom 2016 szteroidokon, minden szempontból
    0 Az upgrade rendszert még mindig túlgondoltnak tartom
    -Ez a bethesda launcher kellett mint szar a zsebbe. Ennyi erővel a honlapjukról is indíthanám a játékot. A vele töltött időt is GOG Galaxyval néztem, mert még ezt sem tudja a Bethesdáé, ahogy arra is oda kell figyelni, hogy NINCS FELHŐBE MENTÉS!
    -Végig rángatva-tearingelve kellett játszanom, mert 2020-ban még mindig kihívás az iD-nek a Vsync-et normálisan implementálni*
    -Sok és idegesítő láthatatlan fal (pl. egy oszlopon ott a one-up, simán elérnéd, de csak abból az egy kiütött fal irányából engedi, ahonnan a készítők gondolták)
    A régi iskolát követő, kőkemény HC darálda: 8/10.
    *(Ha már működne vele az Nvidia Fast Sync a kilencet is simán rámondanám, de ez így baromi zavaró, hogy akkora input lagot csinál a meglévő vsync, hogy már menüben is kihívás egérrel navigálni. Ugyanez volt az előző Doomban is és se előtte, sem azóta nem találkoztam ilyen mértkben ezzel a problémával.)
    Utoljára szerkesztette: benőmenő, 2020.04.02. 11:27:27