#18
Enyi erővel akár a barátkozást is betegségnek mondhatnák!!!
Az élet olyan mint a kártya. Teszem azt, hogy nem az asztalon sakkozok, hanem a gépen.
Alapból mit keres eggy gyerek kezében a fegyver meg a kormány. Ez oké lenne, ha arról szólnának a játékok, hogy bemutassák az életet a gyerekeknek, hogy majd mivel foglalkozzanak, ha nagyok lesznek, de fegyveren meg kormányon kívül más játék szinte nem is létezik. A teljesség örömét a grafikában látják és nem a tudás megszerzését, mert olyan játék sincsen amiben mindenre lehet figyelni, mert nem sok köze van a valósághoz.
Amúgy a tapasztaltabb játékosok, már biztosan észrevették, hogy az internetes kis játékokban is pontosan ugyan olyan örömöt lehet találni a játékban, mint a legújabbakban, mert nem sok(semmi) köze a valós élet szimulációhoz.
Szóval a játék ipar eggy nagyot hibázott, amikor a régi mário játékoknak high tech grafikát adtak, mert fokozta a nyálcsorgatást(függőséget), de a színvonal szinte ugyan az, viszont pénzt vagy fejlődést láttak benne. Semmivel sem tanít többet még eggy kis gyereknek sem, hogy például miért sűlytalanok a tárgyak, ha nincsen föld stb..., mert a igénylőket ez nem annyira érdekli, mint hogy kit lőhetünk szitává.
Hát igen, elvileg van élet szimuláló játék, mostanában eggyre több és ha a gyerekek ezzel játszanának, akkor nem értem, hogy MIÉRT BETEGSÉG a tanulás??? Miért akarnak megint eggy hülyeséget beírni a nagy könyvbe?
Írják be azt, hogy az a beteg aki llövöldözik és teljes mértékben igazam van, ha ilyen szerepelne benne akkor is lenne háború és nem kapnának büntetést a katonák, mert lövöldöztek.
A véleményem szerint, ezek még túl fejletlenek a valós élethez és a valósághoz. Ezért nem is foglalkozik vele eggy gyerek, mert inkább olyan játékkal játszik ami jobban megmozgatja a fantáziáját és a másik az hogy igazából a grafika mozgatja az agyukat és ezért nem látják a fátol az erdőt stb...
Ez olyan, mint hogy nekem van eggy filmszerű emlékem, de akinek megmutatom csak azt csinálhatja, amit én engedek, ha például én nem látok semmit balra akkor nem is fognak arra menni, mert nincsen ott semmi vagy hiába csinálja azt amit akar úgyis ott oda jut ahova akkor jutna, ha nem mást csinált volna.
Ezzel így le is írnám a játékokat, hogy totál nem érnek semmit. :)
Másrészről a gyerekeknek van eggy olyan hajlemos tulajdonságuk, ha nem tetszik a grafika akkor is játszanak vele és ez jobban képzeletromboló, mint az a pár szín kocka. Az is lehet, hogy nem elég színes és ezért izgalamsabb, mint a tv, mert nyugodtabbak.
Ez olyan, mint papíron vagy monitoron olvasni, ha mind a kettőt használom akkor sok idő míg hozzászokok, hogy ugyan olyan legyen. A játék és a valóság is ilyen csak nagyobb különbséggel. Például, ha én el akarom képzelni a világot a játékban szerzett tapasztalataimmal, akkor sokkal rövidebb idő alatt elképzelem magam elé, mint fordítva(a játékra a valóságot vagy az elképzelt játékba a valóságot...) és én ezért Látok nagy különbséget, de lehet, hogy csak be vagyok gyepesedve. :)
Aki ezt kitalálta, hogy betegség a játék, annak az a problémálya, hogy nem tudja feldolgozni a különbségeket és ezért ideges. Az idegesség meg nem betegség, mert ha az lenne akkor a sexet is betilthatnák.
Hmm
A sextől tiltanák el a gyerekeket csak játék formájában?
Van ennek valami értelme?
Vagy csak 3d nem való nekik és azt kéne korhatárhoz kötni. Talán eggyszerűbb lenne.
Úgy is mondhatnánk, hogy amíg fel nem nősz papíron fogsz betűket nézegetni és ha felnősz füvet fogsz beletekerni.
Ilyen alapon csak jobban elavult lesz a valós társaság, ha felnőnek, mert mondanak nekik valamit, hogy az vagy ez lesz ha felnősz, de akkor meg azt mondanák neki, hogy beteg vagy és 10 éven keresztül idegbeteget csináltunk belőled?
Ha olyan lenne a játék, mint a valóság akkor talán kevesebbet foglalkoznának vele, mert ugyan az mint ami körülötte van és akkor mért ne az életét élné, abban vannak érzések is. Ez eggy kicsit demagóg, mert ma már az embernek a pc sex et is ismernie kell. Fura ez a számítógép, de hát meg kell tanulni, mert ez is emberi tudomány. :)
Viszont jó lenne, mert ha valamit akarsz csinálni, de nem teheted meg, mert nincsen pénzed rá akkor láthatod a sovárgásodat a monitoron. Mint házat építeni vagy várost, a politikusok. :)
Aki így gondolja az a beteg és nem való neki virtuális világ, mert nem nőtt még fel a valósághoz!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
A játék arról szól, mint fogalom, hogy olyat csiáljunk az adott szituációban ami a képzeletünkben eddig lehetetlen volt és ezt nézzük is, de van aki nem jut el idáig és csak tv-t néz. stb... Ezekt hívom én unalmas embereknek, de ennek köze nincsen a betegséghez, mert ha a butaság betegség lenne, akkor a tb csődbe menne. Amúgy meg lehet, hogy betegség, de szerintem csak a semmittevés velejárója és erről csak az tehet aki hadja magát. Igaz a játék is néha visszalendíti az embert az elevenségébe vagy a zenehalgatás, de e miatt sem lehet betegség. Ha valaki azért lesz uncsi tesó, mert ő úgy döntött, hogy úgy akarja, azért most ő beteg vagy csak szimplán rosszul döntött és ráhadják?
Azért ez is eggy gyökeres probléma lehet. Nálam volt ilyen és szerintem nagyon gyökér volt, mert így hitettem el magammal, hogy ne játszak, mert nem volt számítógépem vagyis a skizo barátomat, de már akkor is úgy akartam, hogy legyen és lehet, hogy az emberiség már többre tartja a számítógépeket az emberi tudatnál és ezért utáltam meg a világot is. Igazábol nem is akarok öngyilkos lenni csak állandóan arra gondolok, mert a számítógépet megutáltam, de én nem változtam és amikor az emberekben keresem az életet akkor ne mtalálni semmit és ez unalmas.
Tehát akkor is függő vagy ha játszol és akkor is ha nem.
Akkor mindenki beteg, nemde!?
Kérem a gyógyszeremet:)