Zero 7th#28237
Ó, én Carmageddon 2-ben is el tudtam szórakoztatni magam órákig azzal, hogy úgy ütöttem el embereket, hogy a végtagja még épp leszakadjon, de ne haljon bele.
Simsben is rájöttem, hogy ha tűzhalált akarok elérni, akkor a lefalazott szobába kell egy WC-t is tenni, mert különben a sim összehugyozza magát, és nem gyullad fel.
De pl a Hitman sorozat is a kedvencem, ott is lehet kínozni a népet. Pl a Gellért-szállós pályán azon röhögtünk haverral, hogy a puccos szálló halljában a kopasz, boxeralsós csóka kergeti a lila tangás haverját, és időnként farpofán lövi egy kis kaliberű, gyenge pisztollyal... :P
A GTA4-ben az szórakoztatott, hogy összeszedtem motorral randira egy csajt, beváltottam cinematic kamerába (össze-vissza váltogatja a használhatatlannál használhatatlanabb nézeteket), és próbáltam teljes sebességgel eljutni a célpontig. Viccessé ott vált a dolog, amikor olyan kameranézetre váltott, amivel nem láttam mi van előttem. Aztán röhögtem rajta, hogy felkenődtünk teherautóra, és tucat métereket repültünk a motorról.
Vagy most legutóbb a Dishonoredben azon vihogtunk, hogy eszméletlen embereket lelógattunk félig egy teraszról, aztán néztük, ahogy bugizik a test a szar fizika miatt... Meg feldobtam egy téglát függőlegesen 30 méterre, odébb álltam, aztán néztem, ahogy jópár másodperccel később visszaesve fejbe tossza a hullát.
(Na jó, így leírva talán nem annyira viccesek, mint élőben, mozgásban.)
Úgy általában megtalálom a módját, hogy ha már kezdem unni a játékot, akkor hogyan dobjam fel...
