Deus Ex#71
Az alábbi módon lehet régi PC-ket használni Windows7, vagy bármi más futtatására, amennyiben azok PXE képesek. Bőven elegendő P II 350 64 MB Rammal. Szóval, végy pl. nyolc magos szerverprocival és 16 GB Rammal felszerelt gépeket, telepíts rá valamilyen nyormális virtualizációs környezetet, vagy VMWare-t vagy Zen-t vagy HiperV Server R2-t. Telepíts erre Win7 virtuális gépeket, egy ilyen konfig kb. 8 infoworker kategóriájú usert bír el. A kliensek bootoljanak hálózatról, a 2X nevű cég ingyenes ThinClientServer PXE editionját, vagy bármi más PXE képes RDP kienst adó linuxfélét, majd pedig csatlakozzon be mindenki a saját virtualizált munkakörnyezetére. A felhasználói környezetek skálázása pár csúszka állítgatásából kimerül, a rendszerek az informatikai központ szerverszobájában találhatóak, így a szoftverkörnyezet karbantartásához nem kell sok tucatnyi gépet ki-be kapcsolgatni, ha fürt van az egész alatt, akkor viszonylag hibatűrő, stb. Ahol nem kell sok kilences rendelkezésre állás, hanem elegendő, ha ötször tíz órában elérhetőek a felhasználói munkakörnyezetek, oda ez megfelelő lehet. Egy ilyen HiperV szerver mondjuk Intel szerveralkatrészekből - ha nem kell magas rendelkezésre állás, felesleves dolog márkás hardvert venni, lényegében ugyanazokból az alkatrészekből épül fel, mint az Intelé, pluszt akkor jelent, ha kell a magas rendelkezésre állást biztosító pl. négy órán belüli cserére vonatkozó garancia - kijön kb. 350-400 eFt-ből, a felhasználónkénti operenciás rendszer pedig rugalmasabb szofverkönyezet kialakítását teszi lehetővé, főleg licenszelési oldalról, mint Terminal Server esetében.
Természetesen a klienseknek megfelelő sávszélesség kell a szerverek felé, ez gyakorlatban kb. 25-30 Mbps, természetesen alaposan ki kell teszteni, minden szükséges és várhatóan a jövőben szükségessé váló alkalmazás normálisan működik-e távoli eléréssel, stb. egyszóval körültekintően meg kell az egészet tervezni.