#6
Pont amiről te beszélsz, azt hívják ipari kémkedésnek. Itt arról van szó, hogy tiszteletben tartják-e a jogokat. Természetesen, amikor valaki állásra jelentkezik egy cégnél, és felhívják rá a figyelmét, hogy a cég belső szabályzata szerint ehhez joguk van, attól kezdve nincs mit vitatni. Elfogadta a játékszabályokat azzal, hogy munkaszerződést kötött a céggel. A nagyobb baj az, hogy eddig nem létezett ilyen rendelkezés, és ezt a munkaadó - és ebben az esetben teljesen indifferens, hogy milyen megfontolásból - egyoldalúan módosítja. Itt van a bibi.
A másik dolog az, hogy itt megint sérül az ártatlanság vélelme. Ha én ilyen helyen dolgoznék, és feltételeznék rólam, hogy én "iparikémkedek", lehet, hogy úgy megsértődnék, hogy azonnal fel is mondanék.
A harmadik, hogy ha valakit magánlevelezésen kapnak, akkor pedig a tartalomtól függetlenül marasztalják el, mivel szabályt szegett már azzal, hogy nem munkaügyben levelezett.
Szóval itt több érdek is sérül, azért van az ütközés. Egyébként semmi kivetnivalót nem találok abban, hogy ha a cégek jobban a dolgozók körmére néznek, és a magánéleti dolgait nem a céges cuccokkal oldja meg. Itt gondolok elsősorban a munkahelyi telefonra, amit még mindig nagyon sokan magánügyekre használnak, ráadásul munkaidőben. De a telefonbeszélgetéseket sincs joga senkinek lehallgatni, csak abban az esetben, ha már gyanúsítják valamivel, bizonyítékot gyűjtenek, és erre hatósági engedélyekkel is rendelkeznek. Ellenkező esetben a törvénytelen úton megszerzett bizonyítékokat nem használhatják fel a bizonyítási eljárás során.
#6