#5
Olvassátok már el még egyszer: "A tervezet értelmében a cégek a munkatársaik által küldött, illetve fogadott elektronikus levelek tartalmát nem ismerhetnék meg, viszont ellenőrizhetnék a feladó és a címzett nevét, e-mail címét, a küldés időpontját, a csatolmányokat, valamint vizsgálhatnák a küldemények témáját."
Tehát a tartalmat nem vizsgálják, csak "a feladó és a címzett nevét, e-mail címét, a küldés időpontját, a csatolmányokat, valamint vizsgálhatnák a küldemények témáját".
Tehát itt a tartalom RSA-val történő titkosítása kevésbé játszik szerepet, hisz itt a vállalati levelezésről van szó (ahol a vállalati levelezőszervernek szüksége van a címzettre és a feladóra, pláne ezt el is tárolja); a TOR sem, hisz céges rendszerekről értekeznek a cikkben (ahol a dolgozó nem telepíthet akármit a gépére - hacsak nem ő a rendszergazda).
Vegyünk egy példát: dolgozol egy cégnél, amivel meg vagy elégedve. Mivel hazai cég a hazai gazdaságnak termel (adózik, szerepet vállal az ország gazdasági életében,...).
Az egyik munkatársad fogja magát és a cég fejlesztéseit kiadja egy külföldi konkurens cégnek.
A külföldi cég ez által helyzetelőnyhöz jut, a te céged meg bevételkiesést szenved el.
Rossz esetben nem csak a cég jár rosszul - hanem neadjisten Te is (kevesebb bevétel, kevesebb munkabér, vagy akár elbocsátások), és az országod is.
Szóval megkérdőjelezhető a Nokia lépése? Meg. Viszont akkor mi a helyzet az ipari kémkedéssel?
#5