A1274815#51
"BeOS alatt az nem így van.
Ott a rendszer fügvényei olyanok, hogy egy program (mondjuk egy videolájátszó) minden eleme, a gombok, kapcsolók a grafikai felületen egy külön program, külön szál, amik között definiállni kell a kapcsolatokat."
Ez mind szép és jó, de ettől még nem lesz több magra optimalizált a cucc.
"Így a programozónak nem kell azon agyalnia, hogyan csinálja a megszakításokat, mert azt az oprendszer elvégzi helyette."
Azért IRQ, NMI és DMA szintre Windowsban sem kell elmenni, az egyetlen dolog a szinkronizációs mechanizmusok, amikre mellesleg Unix és klónjainál is szükség van (Kritikus Szakasz, Szemafor, Esemény, stb.).
"A programozónak nem kell azt figyelnie, hány mag van, és hogyan települjönn át egy kód a másik magra, ha az szabad, nem kell úgy megírnia, hogy mintha két programot írna, hogy ez a kód fut le, ha egy mag van, az a kód, ha több."
Na Windowsban sem kell, elég ha az elején megjelölöd az ideális processzort számára, vagy röggzíted proceszor affinitással (bár az utobbi lasabb lehet ha egy mag valamiért sokáig nem lesz szabad). Viszont a programnak kell tudnia, hány mag van, hogy a számítás igényesebb feladatokat szét ossza. Szerintem rossz példát hoztál fel a BeOS-ban. Akkkor jó a párhuzamosítás, ha automatiokusan rájönne, hogy az adott feladatot hogyan a legcéllszerübb n db. magra megvalósítani. Megjegyzem ha programozó tudja, hogy az a rész számítás igényes és ha hajlandó egy két segéd függvény megírni, ráadásul nem is túl bonyolultak vagy hoszzúak, akkor könyen indíthat szimmetrikus szinkron és aszinkrón feladatokat úgy, hogy n. magot mindig egyenletesen kihasználják.
"Ha egy szövegszerkesztőbe a BeOS alatt belehúzod az Óra program ablakát, és elmented a dokumentumot, és azt később megnyitod, akkor látni fogod az órát, ami a pontos időt mutatva jár a dokumentumban."
OLE + DDE. Ha írsz egy olyan órát Windowsban, ami beregisztrálja magát az OLE-ban, akkor azt betudod ágyazni Wordben is és ugyan úgy járni fog.
"Tehát nem úgy van, mint a Windowsban, hogy megírták a 386-okra, és azóta fejlődtek a processzorok, és kompatibilisnek kell lenni a régi API-val, ezért kapott néhány kiegészítést, hanem alapban úgy írták meg, hogy létezik olyan, hogy több mag vagy processzor van egy gépben."
Bocsi de ez így ahogy van hülyeség. Nerm azért, mert nem akarnák tartani a kompatibilitást vagy ilyesdmi, hanem mert a 386-os nem tudott néhány gépikódú utasítást, amit egy 486-os már igen, sőt az új gépek sokkal többet tudni, mint mondjuk egy Pentium I, de API szinten csak a függvény neveket kell tartani, a paraméterezésüket és 32 biten a 32 bites pointert (bár próbáld meg 64-biten tartani a pointert, ha 32 bies a programm), illetve 64 biten a 64 bites pointert.
Ja és az már hab a tortán, hogy NT4.0-át már nem tennél fel 386-os ra, sőt XP-ét is csak PI MMX-től, Vistát pedig P3-astól.
"Amíg Windowsban egy médialejátszónak izom kell ahhoz, hogy az egérrel mozgatott lejátszóban a tartalom frissüljön"
Nem csak az alaplejátszót kell venni, mellesleg Vista alatt rángathatód az alapot is ahogy csak akarod, nem proci időt vesz el, hanem GPU rajzol.
dez:
"Na hát azt aláírom, hogy ha Windowsban több threadbem hívogatsz rendszer-függvényeket, akkor igen gyakran várakozás lesz a vége, mert maga a Windows nem olyan szépen multi-threadelt. :)"
Server 2k3 óta a kernel hívásban eltöltött idő nem vonódik le a processzeknek járó idő szeletből.