Doktor Kotász#41
Semmi akadálya nincs a töbszálúságnak a Winen kívűl.
A BeOS rendszerszinten több magra épül fel, míg a Windows egymagos logikára épül, ahol a programozó dolga megoldani a többszálúságot egy programon belül. A programnak kell elemeznie, hogy vannak-e lehetőségek több mag kihasználására, és akkor a program másként fut. Az egyik része akkor fut, ha egy mag van, a másik része meg akkor, ha több, mintha két programot írna, aminek mindig csak a fele fut.
BeOS alatt az nem így van.
Ott a rendszer fügvényei olyanok, hogy egy program (mondjuk egy videolájátszó) minden eleme, a gombok, kapcsolók a grafikai felületen egy külön program, külön szál, amik között definiállni kell a kapcsolatokat.
Így a programozónak nem kell azon agyalnia, hogyan csinálja a megszakításokat, mert azt az oprendszer elvégzi helyette. A programozónak nem kell azt figyelnie, hány mag van, és hogyan települjönn át egy kód a másik magra, ha az szabad, nem kell úgy megírnia, hogy mintha két programot írna, hogy ez a kód fut le, ha egy mag van, az a kód, ha több.
Egyszerűen úgy írja meg a programot, hogy az több program, amik csak kommunikálnak egymással, a többit elvégzi helyette az operációs rendszer.
Ha egy mag van, akkor váltohatva hajtva végre azokat, de ha mondjuk száz, akkor egy programot simán szétdobna az oprendszer a sok magra, és gyorsul a program.