-
Wampire1 #128 "Egyáltalán nem.Az a kérdésem, h mi van az univerzum körül?"
NA. Erre a kérdésre nem lehet válaszolni még úgy sem hogy semmi. Az univerzum az maga a mindenség. Azt az
elméleti gömböt amit észlelünk, esetleg felfogni tudunk nem léphetjük át sem elméletileg sem fizikailag.Úgyis vehetjük mintha az egész univerzum egy betontömben lévő üreg lenne. Nincs értelme feltenni a kérdést hogy mi van körülötte mert nem lehet elhagyni ezt a gömböt (nem a beton:)Magyarán szólva nem létezik körülötte semmi.Mert nincs olyan fogalom hogy körülötte.
"Ha ezen elgondolkozol akkor válaszold meg azt a kérdéseket: egy helyen lehet egyszerre kétféle idő? Állandó a fénysebesség?"
Egy helyen természetesen csak regyfél idő létezhet. A fénysebesség pedig állandó. Relativitás elméletben ehez viszonyítanak mindent.
"Mert ha egyszerre ér oda a két fénysugár akkor a fény nem állandó sebességű, vagy nem lassul az idő...
..Ha nem egyszerre ér oda mind két fénysugár, nem azonos a sebességük a középső testhez képest!"
Bocs de a testek elhelyzkedését és mozgását nem sikerült teljesen megértenem:D De a lényeg! Az egyik speciális relativitásból levonható következtetések két eseményt soha nem tekinthetünk egyidejünek. valamilyen időeltolódás mindig be fog következni. Két esemény csak akkor lehet egyidejű ha a küztük levő távolság 0.(vagyis egy helyen voltak)
"Nem a részecskék eseményeihez kell majd a jövőben viszonyítani az időt!"
Ami fénysebességgel halad (tehát foton) nem lehet inerciarendszert kötni, mert ööö.... na ezt most elfelejtettem de borzalmas ellenmondásokba vezetne:D
"Mert a részecskék, nem részecskék, hanem hullámok."
Ezt éppen mi döntjük el hogy hullámként vagy részecskeként akarjuk-e vizsgálni az adott cuccost. A részecske a vizsgálat helyétől és módjától függően fog viselkedni, mintha tudná hogy figyeljük.
"Na de mégis melyik fizikai törvény írja elő azt hogy a sebességet a Földhöz kell viszonyítani?"
Egyik sem. Viszont azt szeretnénk megtudni hogy mennyi idő telt el a födön:D És a földhöz képest minden műholdnak kb egyforma a sebessége. Az időeltolódás meg tényleg gond, mivel minden műholdon be kell állítani bizonyos időnként a pontos dátumot egy a földön lévő atomórárhoz. ha nem ezt tennék felborulna az összes gps meg mindenféle műholdas kütyü rendszere.
"De mi van két fényforrás között, az egyiktől távolodik, a másikhoz közeledik. A sebesség adott, tehát az idő lassulása is. Ebben az esetben az ellentmondás akkor lenne feloldható, ha nem azonos lenne a fénysebesség közeledéskor és távolodáskor! Tehát rossz az elgondolás miszerint az idő a sebesség függvénye!"
1. A rendszerünket nem rögzíthetjük fénysebességgel mozgó tárgyhoz.
2. nem csak az idő fg-e a sebességnek hanem sok más dolog is. Tömeg, távolság. A müonos kisérletet sem lehet megmagyarázni csak idő lassulással. Ott van még a távolságkontrakció is.
"Egyszer, amikor a Föld a naphoz közelít, tehát a Nap felé halad! És a másik eset, amikor a Föld a Naptól távolodik.
3. eset, amikor egy a napból jövő fény sebességét mérték össze, egy földi fényforrás sebességével (lámpa)!
És mindhárom esetben ugyan azt a sebességet tapasztalták!"
A hirös nevezetös Michelson-Morley kisérlet. NEm használtak napot, és nem várták meg míg közeledünk a naphozvagy távoldunk. Egyszerüen tükrökkkel durván meghosszabították a fény útját hogy valamit mérni lehessen, az irányt pedig 90 fokkal elfordították az eredetihez képest (higanyra helyezték az egész mérőberendezést) ÉS a kapott eredményt interferencia képen vizsgálták ami minkét esetben tökéletesen egyezett.ergo: nincs éter; fényt még mindig nem tudjuk miben terjed; ráadásul mindig ugyanolyan sebességgel. Ja és több százzszor le
lett már ellenőrízve hihetetlen pontos eszközökkel is dehát csak nem akar változni az a nyomrult sebesség.
(már akkori mércével is ki lehetett volna mutatni 50-60 km/h os eltérést. ma már ennek 1000-ed részét is)
"Ha bizonyítottan nem az irány függvénye a fénysebesség, akkor bizony a a távolódó fényforrás fénye és a közeledő fényforrás fénye nem egyszerre ér ide, azonos távolságról, vagy ha egyszerre ér ide akor nem azonos a sebessége.
Tehát azt állítjuk van két fényforrás azonos távolságra egyszerre gyuladnak ki!
A tárgyhoz közeledő illetve távolodó fény mikor éri el a tárgyat: a tárgy szempontjából és egy külső mefigyelő szempontából.
Ha a tárgy szempontjából egyszere akkor a külső mefigyelő szempontjából is egyszerre történik, hiszen a tárgy mindkét oldala egyszerre világosodik ki.
Ha egyszerre ér oda mindkét fény akkor a tárgyon lévő megfigyelő szempontjából a fénysebesség egyforma! De a külső szemlélő szempontjából nem, hiszen egyik irányban nagyobb utata tett meg! Ha nem egyszerre ér a fény mind két oldalra akkor a sebesség eltérések összeadódtak, ami azt jelenti nem igaz a feltevésünk a fénysebességel kapcsolatban!"
na tehát középen akkor most van egy alma :) jobbra is balra is tőle egy egy lámpa. A lámpák állandó sebességgel mozognak. Az egyik távolodik az almától, a másik közeledik felé. (bocs csak hogy megértsem én is:D)
Kezdem érteni. Az a bajod hogy a távoldó testről az almára érkező fény egyszerre ér oda a közeledőével. tehát a távoldó lámpa fénye a lámpához képest nagyobb sebességgel mozog mint a fényé. (remélem hogy ez a baj mert akkor valamit elnéztem)
Szal mindent relitívan kell nézni. Külső és az alma szemszögéből fénysebességgel halad a cuccos hozájuk képest. A lámpa szemszögéből is fénysebességgel halad a fénye meg....gyá ezt így hirtelen bonyolult. Ki lehet számolni minden egyes tagnak hogy ő hogyan érzékeli a körülötte tartózkodó tárgyak sebességét, és irányát. Mindegyik teljesen máshogy és mindegyikben állandó lesz a fény sebessége.
"Az idődilatáció egyszerű kimutatása"
Hát nem olvastam a wikipédiát majd kerítek rá sort De a műholdak esetében a 1500m/s nem olyan nagy sebesség
"Ráadásul benne van az elméletben, hogy az idő lassulásának csak akkor van értelme, ha a tér is torzul (rövidül), csak hogy szintén benne van az elméletbe, hogy ez nem bizonyítható, hiszen a mérő eszköz a mérendővel együtt rövidül! Csak következtetés, mert másképp értelmezhetetlen a másik tétel!"
Hát srácok ahogy haladok a topicban egyre rosszabb.
A távolságkontrakciót pedig lehet bizonyítani:D
Egy egyszerű (na jó nem olyan egyszerű.elméleti természetesen de valahol már megoldották több féleképp is) kísérlet: UFO repül, rajta egy mérőrúd, mérőrúd elejeén végén jelző berendezések, eléri a fénysebesség közeli állapotot. A földhöz rögzített inerciarendszerben érzékelik mikor halad el felettük az Ufo, rengeteg vevőkészülék van lent, amik egyszerre lettek időzítve.Ezek akkor állnak le amikor a rúd elhalad felettük, (óra is van hozzájuk rendelve) amelyik kettőn azonos a megállási idő a köztük lévő távolság a rúd rövidült hossza.
A távolságkontrakciót több módon is lehet, és bizonyították is. A sebbeséghez mérten az arány is ismert (tehát meg tudom mondani pontosan hány cm,mm km lesz a rövidülés)
"Ha tehát egyszerre látja akkor az ő rendszerében a fény egyik oldalról rövidebb, a másik oldalról nagyobb távolságot tett meg azonos idő alatt.
Következmény: nem lehet minden rendszerben azonos a fény sebessége, mert ha nem egyszerre világosodik ki mind két oldal akkor a feltevésünk nem igaz miszerint a sebesség nem befolyásolja a fény sebességét, hiszen ebben a rendszerben azonos utat kell megtennie azonos sebesség eltérésekkel (azonos idő lassulásokkal) tehát ha nem egyszerre érkeznek akkor eltér a sebességük. Ha meg egyszerre érkeznek akkor a szemlélő rendszerében nem azonos haladási sebességek (azonos időlassulás mellet) de eltérő hosszúságú utak mellett csak eltérő sebességel tehetik meg ezt."
Az elméletednek pár helyen foghíjjas. A távolodó fényforrásról kiindiló fény ugyanabból a távolságból indul ki mint a közeledőé tehát egszerre fognak odaérkezni. Másrészt honnan nézve egyszerre? Az egyidejüség a relativitás lemélet egyik fontos következménye. Más megigyelő számára nem biztos egyszerre következnek be az események hanem időeltolódással.
A másik: A távolodó és közeledő megfigyelő tárgy rendszeréből figyelve a dolgokat mindenhol más és más sebességet fogunk mérni. Minden tárgy más irányba és sebességgel fog haladni mint az azt megelőző rendszerben. egyvalami lesz állandó: a fénysebesség. Sőt annak iránya is változhat. Ezeket nem csak úgy kitalálom hanem számításokkal is lehet igazolni. Nagyon furcsa dolgok jönnek ki de tényleg így van. Ajánlom mindenkinek figyelmébe a Lorentz-transzformációs egyenleteket.
"Nos akkor hogy van ez a valóságban, úgy hogy van egy modell ami egész jól illik a valósághoz, de nem a valóság. Ezért használja atudomány a relativitás elméletének ezt a részét, és nem azért mert bizonyítot"
Teljes tévedésben élsz. Azért mert elmélet a neve, attól ez még nem egy bizonyítatlan divatosnak mondható izéke. A relativitás elmélet azon a szinten amiről idáig beszéltünk teljes mértékben megállta a helyét. Ha vannak benne bizonyítatlan kérdések, és ellentmondások azok nem ezen a szinten vannak hanem olyan bonyolult kérdéseket illetően amit hirtelen meg sem tudok fogalmazni
"Ami érdekel lehet még a gravitációs tér leírásakor, hogy a modell szerint a tömeg görbíti a teret maga körül. De akkor minek a sok graviton?"
Na ez már engem is érdekelne. Úgy tudom a a gravitonos magyarázat a kvantumfizikai leírásmód próbál lenni a gravitációra egyenlőre kétes sikerrel.
Na mennem kell dolgozgatni (amiért ők csak fizetgetnek) Ha valami nem pontos rá lehet kérdezni még nem néztem utánna semminek pontosan csak az emlékeimből táplálkozok ami így ébredés után a csalánzók szinjén áll..:D, szal még kómás vok...Kéne egy kv...