physis#125
Újra eltűnt a fele... most kiveszem az összes makrót:
Tehát, ha igaz az, hogy a modern napközpontú szemlélet kidolgozóira hatással volt Arisztarkhosz, akkor az ő modelljének végső soron jóval nagyobb volt a hatása, mint azt akkori gyakorlati jelentőságéből sejteni lehetett volna. A modern hétköznapi gyakorlatnak pedig része a műholdak alkalmazása.
Az ókorban élt görög Püthagorasz a rezgő húr által kellett hangokkal, azok harmoniájával is foglalkozott.
Látszólag ez legfeljebb a zene, esetleg néhány hangtani jelenség miatt lehetett hasznos, más miatt nem. Ennek ellenére ez a táma mégsem bizonyult végül marginálisnak. A hullámok, harmonikus rezgések elmélete jóval messzebb vitt, mint bárki hihette volna. Még olyan kései zszlóvivők sem hittek a rádióhullámok távközlési célú gakorlati felhasználhatóságában, mint maga Heinrich Hertz. Ma a hullámok, köztük az elekromágneses hullámok gyakorlati alkalmazásain alapszik majdnem az egész modern hírközlés, és a kvantummechanika gyakorlati jelentősége is felbecsülhetetlen (még a kvantumszámítógép esetleges lehetőségétől eltekintve is).