#108"De vegyük csak az elektront, ami ha nem is fénysebességgel, de elég közel mozog. Annak pedig ismerjük a tömegét. Akkor az mért nem növekszik irdatlan nagyra? Vagy lehet, hogy a már fény közeli tömegét tudjuk mérni és a "nyugalmi" tömegét meg nem?"
Itt jön be a hullám és részecske természet. Ha neki megy valaminek, akkor részecske, előtte pedig hullám.
Tömeggel rendelkező testek esetében elvileg végtelen energia kell, hogy huzamosabb ideig fénysebességgel haladjanak, mert minél nagyobb sebességgel mennek, annál nagyobb lesz a tömegük, és annál nagyobb energia kell a fénysebesség fenntartásához.
De akkor az LHC-ben mégis mit csinálnak? Elvileg fel tudnak gyorsítani részecskéket, legyen szó akár elektronokról, amiknek megnő a tömegük, egészen addig, amíg szép lassan elérnek egy olyan határt, ahol már nem tudnak több energiát közölni velük, és ismét visszalassulnak valami tartható sebességre. Többek között a fejlesztések is ebben merülnek ki leginkább, hogy egyre jobban növelni tudják az adott részecskére koncentrálódó energiát - tudomásom szerint.
"Na de kérdés, hogy milyen módon hathat rá az egész galaxisunk gravitációja?"
Vonzani fogja, mint minden mást. De arról se feledkezz meg, hogy vannak másik galaxisok, amik ellentétes irányba húznák, tehát ki is egyenlíthetik egymást a rá ható erők. Illetve van amikor ez a vonzóerő olyan kicsit, hogy elhanyagolható*.
___
* Jó ez a szó.
#108